Romlott tavaly a háztartások fizetőképessége

N. L. N. | Az elmúlt közel egy évben az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értékét a koronavírus-járvány és a kezelésére hozott intézkedések határozták meg. Míg tavaly a harmadik negyedév elején még a háztartások fizetőképességének erősödése volt megfigyelhető, ahogy világossá vált, hogy a járvány második hulláma az elsőnél is súlyosabb lesz, ismét romlani kezdtek az IFI értékét adó mutatók. Ez a tendencia folytatódott a negyedik negyedévben is, sőt erősödött is azt követően, hogy november elején ismét országos kijárási tilalmat kellett bevezetni. Az index értéke a negyedik negyedévben 36,1 pont volt, az előző negyedévi 50,1-es érték után. Tavaly az index éves átlaga 39 volt, szemben az egy évvel korábbi 53,2-es értékkel.

Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója szerint a járvány és a lezárások második hulláma nem okozott akkora gazdasági visszaesést, mint az első, amikor a fizetőképesség romlása elsősorban a bérek csökkenésére és a munkanélküliségre volt visszavezethető. Ám a 2020-as adatok rámutattak, hogy ebben a helyzetben erős hatást gyakorolt a fogyasztásra az infláció, hiszen ahogy nő a pénzromlás mértéke, úgy értéktelenedik el a lakosság jövedelme és csökken a fizetőképessége. Márpedig a nyári hónapok óta számottevően nem lassult az infláció mértéke itthon.

Az Intrum a vakcina megjelenése miatt 2021 második negyedévétől jelentős gazdasági növekedésre számít, bár Doszpot Károly arra figyelmeztet, hogy a hiteltörlesztési moratórium 2021. júniusi lejárata sok bizonytalansággal járhat, ráadásul a növekedés újrandulása miatt 2021-ben tovább gyorsulhat a fogyasztói árak emelkedése.