A török líra következő válsága fenyeget

A török ​​líra árfolyama tegnap reggel történelmi mélypontjára süllyedt az euróval szemben, és a dollár ellenében is megközelítette a tavaly november eleji rekordalacsony értékét. Az idén az egyik legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza január óta 14 százalékot, az utóbbi egy hónapban 15 százalékot veszített értékéből, így a dollárral szemben tegnap elérte a 8,48-os, míg az euróval szemben a 10,27-os szintet. Tatha Ghose, a Commerzbank pénzpiaci elemzője szerint a mostani gyengülés mögött egyszerre több kiváltó tényező is áll: Sahap Kavcioglu egy hónapja kinevezett jegybankelnök pénteken, e tisztségében először adott televíziós interjújában kijelentette, hogy egyelőre kitart ugyan a szigorú monetáris politika mellett, de a további kamatemelés ártana a reálgazdaságnak. Emellett fokozódott a feszültség Washington és Ankara között, miután Joe Biden amerikai elnök szombaton hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által másfél millió örmény ellen elkövetett 1915-ös gyilkosságokat. A bejelentésre Ankara heves tiltakozással reagált, és kijelentette, hogy ezzel Washington alááshatja a két ország közötti kapcsolatokat. Emellett az is negatívan befolyásolhatta a piaci mozgásokat, hogy tegnap elfogatóparancsot adtak ki Törökországban 532 ember, köztük 459 aktív szolgálatos katona és csendőr ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-i puccskísérletért a török hatóságok által felelőssé tett nemzetközi hálózattal. Mindezeket tetőzi, hogy Törökország újabb katonai offenzívát indított az észak-iraki hegyekben állomásozó Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei ellen.

Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza szerint az események hatására a piaci hangulat erősen negatívba fordult, és akár a jelenleginél nagyobb mélységekbe is taszíthatja a török fizetőeszközt, miután az elmúlt néhány napban 3,5 százalékkal gyengült a líra a dollárral szemben. A török ​​eszközök különösen érzékenyek a washingtoni kapcsolatokban jelentkező feszültségekre, az amerikai szankciók és gazdasági fenyegetések korábban, például 2018-ban a líra erős leértékelődéséhez és gazdasági recesszióhoz vezettek.

A török fizetőeszköz idei mélyrepülése azt követően kezdett felgyorsulni, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt hónapban elbocsátotta Naci Agbal jegybankelnököt, és kinevezte Kavcioglut, aki Erdoganhoz hasonlóan a szigorú monetáris politika kritikusa, és támogatja azokat az unortodox nézeteket, amelyek az inflációt az egekbe röpítették. Agbal az irányadó rátát 17-ről 19 százalékra emelte, hogy megfékezze a 16 százalék fölé emelkedő inflációt, ami a fokozódó nyomás következtében hamarosan a 18–21 százalékot is elérheti. Sok külföldi befektető, aki Agbal alatt török ​​eszközöket vásárolt, elmenekült, miután menesztették a vezetőt. Erdogan két év alatt három jegybankelnököt bocsátott el, ami megtépázta a monetáris politika hitelességét, ennélfogva a stabilizá­ciós politikának vagy kamatemelésnek a jövőben sokkal kisebb lesz a hatása.

Egyes elemzők arra számítanak, hogy a jegybank az év közepén kamatcsökkentésbe kezd, a dollár-líra árfolyam pedig a harmadik negyedévre áttörheti a szimbolikus 10-es szintet is, emellett Kavcioglu visszatérhet ahhoz a meglehetősen költséges politikához, amelyet még Agbal novemberi kinevezése előtt folytattak, amikor a devizatartalékok eladásával siettek a líra támogatására.