Októberi határidőre dolgozik az EU és Kína, de a Nagy Sárkány akár hibernálhatja is az EU-val való gazdasági kapcsolatait – „Ez így nem fenntartható”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz EU és Kína októberig adna esélyt a kereskedelmi vitáik rendezésére, miközben Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa arról beszélt Vang Ven-taó kínai kereskedelmi miniszterrel való tárgyalása után Brüsszelben, hogy nem fognak minden problémát megoldani. Ennek ellenére úgy gondolják, hogy októberig a szakértőknek elegendő idejük lesz arra, hogy kézzelfogható eredményeket érjenek el. Šefčovič szerint a felek számos olyan kérdést vesznek napirendre, amelyek hosszabb ideje terhelik az EU és Kína gazdasági kapcsolatait. Problémából pedig van bőven.
Fotó: FX / VG
Nem értették, Trump miért foglalkozik annyit a kereskedelmi kapcsolatokkal – most már ég a ház
Emlékezetes: nagy figyelmet, sőt, néha megrökönyödést váltott ki sokakban Donald Trump első elnöki ciklusa idején, amikor az amerikai elnök energiájának és figyelmének jelentős részét országa Kínával szemben fennálló, akkor évi kb. 200 milliárd dolláros kereskedelmi hiány kezelésére fordította (hogy aztán második elnöksége idején egy globális vámháborút és annak számos elágazását elindítva alaposan összekuszálja a globális kereskedelmi viszonyokat). Az akkor „elnöki szeszélynek” láttatott probléma mostanra Brüsszel számára is látható és tapasztalható problémává vált, pontosabban most már nem lehet véka alá rejteni azt, hogy foglalkozni is kell vele.
A Bloomberg összeállításában egyenesen a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok legnagyobb tehertételének tekinti az Európai Unió folyamatosan növekvő kereskedelmi hiányát. A problémákat Brüsszel szerint tovább súlyosbítják az államilag támogatott kínai termékek, amelyek nagy mennyiségben árasztják el az európai piacot, az európai kiskereskedők érdekeit komolyan veszélyeztető fogyasztói dömpingárukról nem is beszélve, amik ellen az EU-nak a fogyasztókat érintő pénzügyi terhekkel kell védekeznie. Ezért a mostani bejelentések alapján a tárgyalások során szó lesz
- a kínai exportkorlátozásokról is, amelyek megnehezítették Európa hozzáférését számos stratégiai fontosságú alapanyaghoz és alkatrészhez;
- emellett napirendre kerülnek a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos kérdések, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformja is.
A következő nagyjából négy hónap, azaz egy negyedéves időszak azonban így sem lesz könnyű menet. Bár a felek az együttműködés szándékát hangsúlyozzák, és ennek részeként közös platformot hoznak létre a kereskedelmi folyamatok nyomon követésére, amelynek feladata az lesz, hogy időben azonosítsa az import vagy export hirtelen megugrását, ettől a már most megbillent kereskedelmi hiányt nem fogja az EU egycsapásra visszaállítani.
Pedig a viszony Kínával már nem csak Washington, hanem Brüsszel részéről sem felhőtlen évek óta. Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a napokban a Világgazdaság oldalán megjelent elemzésében azt írja, hogy a gazdasági kapcsolatokat a Kínából származó elektromos gépkocsik importjára kivetett uniós vámok, vagy a ritka földfémek exportjának 2025-ös kínai korlátozása az EU-t is kifejezetten érzékenyen érintette. Talán ez utóbbi nyitotta fel az Unió és egyes tagországok vezetőinek a szemét arra, hogy az Ursula von der Leyen által 2023-ban meghirdetett „derisking” stratégia kevés értékelhető eredménnyel járt eddig.
Ezt a felismerést tükrözi az a május végi közlemény is, amelyben az Európai Bizottság a Kínával fennálló kereskedelmi és beruházási viszonyt fenntarthatatlannak minősítette.
– fogalmaz a vezető elemző.
Így tehát az egyeztetések az Európai Unió újabb kísérletét jelentik arra, hogy kezelje a Kínával kapcsolatos kereskedelmi problémákat, amelyek az európai vezetők szerint egyre nagyobb károkat okoznak az uniós gazdaságnak. Brüsszel ugyanakkor kényes helyzetben van: bármilyen szigorítás könnyen kínai ellenlépéseket válthat ki, ami veszélyeztetheti az európai vállalatok hozzáférését az egyik legfontosabb exportpiachoz. Ezért egyelőre a tárgyalásokat részesítik előnyben.
Ez a tendencia hosszú távon nem fenntartható, a jelenlegi helyzet pedig nem jelenthet megoldást
– fogalmazott Maroš Šefčovičč. Hozzátette, hogy a most hétfőn a tárgyalásokról kiadott közös EU-kínai nyilatkozat az első ilyen dokumentum 2019 óta. Mint mondta, az Európai Unió továbbra is nyitott a nemzetközi üzleti együttműködésre, ugyanakkor meg kell védenie saját ipari bázisát, és ki kell harcolnia a tisztességes globális versenyfeltételeket.
Aligha véletlen az októberi határidő
Az egyeztetések végére kijelölt októberi határidő egybeesik az uniós vezetők október 15-i csúcstalálkozójával, valamint azt követően következik, hogy a várakozások szerint szeptemberben Hszi Csin-ping kínai elnök az Egyesült Államokba látogat.
Az időzítés azért is fontos, mert röviddel ezután lejár a Kína kritikus ásványkincseire vonatkozó exportkorlátozások egy részének ideiglenes felfüggesztése.
Šefčovič szerint októberre világossá válhat, milyen irányba haladnak a tárgyalások, milyen megoldások körvonalazódnak a vitás kérdésekben, és addig intenzív egyeztetésekre számítanak valamennyi kereskedelmi ügyben.
Mint az iménti grafikonon látható, az EU Kínával szembeni kereskedelmi hiánya tavaly elérte a 360 milliárd eurót, és az egyensúlytalanság mind a 27 tagállamot érinti. Brüsszel attól is tart, hogy Peking túlzott befolyást szerzett az európai vállalatok felett, amelyek jelentős mértékben függenek a kínai beszállításoktól, például a félvezetők és a ritkaföldfémek területén. Ezért miközben az EU részéről Šefčovič a kereskedelmi egyeztetéseket vezeti, az Európai Bizottság egy olyan stratégián dolgozik, amely csökkentené az európai vállalatok egyoldalú függőségét a kínai beszállítóktól. A Bloomberg korábbi értesülése szerint az erről szóló javaslatcsomagot ősszel ismertethetik.
Ugyanakkor az EU-s vezetők körében sem uralkodik felhőtlen optimizmus: a júniusi csúcstalálkozón azért bízták meg a Bizottságot a tervek kidolgozásával, mert arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt évek Kínával folytatott tárgyalásai csak korlátozott eredményeket hoztak. Ráadásul a tagállamok között ugyanakkor nincs teljes egyetértés abban, milyen határozott fellépésre lenne szükség Pekinggel szemben.
Peking akár teljesen befagyasztaná az EU-val való kereskedelmi kapcsolatait
Kína ugyanakkor figyelmeztetett, hogy válaszlépéseket tesz, amennyiben az EU újabb kereskedelmi korlátozásokat vezet be. A hétvégén a kínai állami televízióhoz, a CCTV-hez köthető egyik közösségimédia-felület azt közölte:
Peking szükség esetén egy teljes gazdasági és kereskedelmi kapcsolatbefagyasztást is képes lenne elviselni az Európai Unióval.
Európa mozgásterét jelentős részben Németország álláspontja határozza meg. Berlin hosszú ideje a párbeszédet részesíti előnyben Kínával, és 2024 októberében a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok ellen szavazott. Az utóbbi időszakban azonban a német vállalatok – különösen az autóiparban, a vegyiparban és a tiszta technológiák piacán – egyre erősebb versenynyomás alá kerültek kínai riválisaik miatt.
A Német Gazdasági Intézet (IW) elemzése szerint a német autóexport Kínába 2025-ben egyharmadával csökkent, így a kivitel értéke már több mint 50 százalékkal marad el a 2022-ben elért, mintegy 30 milliárd eurós csúcstól.
Egyre több elemző, és maguk a német autóipari szereplők is a vészharangokat kongatják, mert miközben az európai autóipar kínai exportja zsugorodik, a versenyképességi hátrány lefaragása és a költségcsökkentési törekvések korábban talán elképzelhetetlennek tartott, abszurd lépésekhez vezetik a termelővállalatokat - részleteket ebben a cikkünkben talál.
Sajtóértesülések szerint a Volkswagen akár 100 ezer munkahely megszüntetésére is készülhet, és gyárbezárások lehetősége is felmerült.
Ez a gazdaságtörténelem legnagyobb mértékű vállalati létszámcsökkentése lenne
– hívja fel a figyelmet Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője (az eddigi rekorder az IBM 1993-as leépítése volt, amely 60 ezer embert érintett). Nagy András szerint a Volkswagen hatékonytalanságát jól mutatja, hogy
- egy munkavállaló átlagosan 13,6 autót állít elő egy év alatt,
- míg ugyanez a Toyotánál több, mint a duplája, 28,9.
Hiába erős a szakszervezet, ezekre a fájó, hatékonyságjavító intézkedésekre szükség van a csoport versenyképessége, sőt túlélése érdekében.
A BMW pedig a hónap elején rontotta nyereségességi előrejelzését, amit a kínai kereslet gyengülésével és az egyre élesebb piaci versennyel indokolt.
A hétvégén Katherina Reiche német gazdasági miniszter is tárgyalt Vang Ven-taóval, folytatva a májusi kínai látogatása során megkezdett egyeztetéseket. A német gazdasági minisztérium közlése szerint Reiche szorosabb együttműködést szorgalmazott Pekinggel, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyitott piacok csak tisztességes versenyfeltételek mellett működhetnek. A kínai kereskedelmi minisztérium keddi közleménye szerint Vang arra kérte a német minisztert, hogy Berlin töltsön be „pozitív és konstruktív” szerepet az Európai Unión belül, és segítse elő, hogy a közösség „racionális és pragmatikus” gazdaság- és kereskedelempolitikát alakítson ki Kínával szemben.
