Hitelezni és hitelt felvenni annyit tesz: a vállalatok, a háztartások és a bankok is bíznak a jövőben. A hitelpiac olajozza a gazdaság működését. Ha nincs hitelezés, akkor egy recesszióból való kilábalás rendkívül vontatottá, törékennyé válhat, és a gazdaság szerkezetében is maradandó sérülések keletkezhetnek. Magyarországon ezt a gazdasági törvényszerűséget sajnos a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk: a 2008–2009-es válság kitörése után a hitelpiacaink lefagytak, hosszú éveken át folyt a vállalatok és háztartások adósságleépítése, amely a gazdasági növekedésre is rányomta a bélyegét. Részben a romló forrásellátottság miatt a munkanélküliségi ráta gyorsan a két számjegyű tartományba emelkedett, miközben a beruházások szintje csak hét év elteltével, 2015-ben érte el a válság előtti értéket.
Összehasonlíthatatlanul jobb helyzetből indul majd a gazdaság talpra állása 2021-ben, a koronavírus-járvány után.
A pandémia, a súlyos reálgazdasági következmények ellenére, nem okozott drasztikus törést a hitelpiacokon.
Ez egyrészt a törlesztési moratórium gyors és széles körű bevezetésének köszönhető, amely pótlólagos likviditáshoz juttatta a vállalatokat és a háztartásokat, valamint a törlesztések szüneteltetésén keresztül segített fenntartani a hitelállomány nagyságát. A program segítségével körülbelül 40 ezer vállalkozás és 1,4 millió lakossági adós jutott levegőhöz. A vállalatok 2020-ban átmenetileg mintegy 1100-1200 milliárd forint, míg a háztartások mintegy 600 milliárd forint törlesztőrészlet megfizetése alól mentesültek. Ennél is nagyobb mértékű támogatást jelentett a hitelpiacnak az állami és jegybanki hitel- és garanciaprogramok bevezetése és kibővítése. A jegybank NHP Hajrá! programja – amelynek kerete a monetáris tanács keddi döntése értelmében immár 3000 milliárd forint – 2021. március végéig önmagában több mint 2000 milliárd forint finanszírozást nyújtott a programban eddig részt vevő mintegy 31 ezer vállalatnak. A Növekedési kötvényprogramban pedig a koronavírus-járvány kitörése óta csaknem 700 milliárd forint kibocsátás történt.
A kormány, a bankok és az MNB együttműködésével így óriási eredményt értünk el, ami különösen az előző válsággal összehasonlítva szembetűnő. Míg a 2008-as válság kitörése után egy évvel a vállalati hitelállomány már 4 százalékos mérséklődést mutatott, a koronavírus-járvány után 12 hónappal több mint 8 százalékos bővülést láthatunk. Ez európai összehasonlításban is előkelő érték, a hatodik legmagasabb növekedés. A foglalkoztatottak mintegy kétharmadát lefedő hazai kis- és középvállalatok esetében a hitelállományt még ennél is magasabb, két számjegyű bővülés jellemzi.
A hitelezés fenntartása, a hitelpiac megerősítése megadta a válságkezelés karakterét. A gazdasági szereplők likviditása fennmaradt, a vállalatok a hitelprogramok révén új forráshoz jutottak, miközben a moratórium azokon is segített, akik az átmeneti problémáik miatt nem lettek volna képesek új hitelt felvenni.
Ezek a lépések kulcsszerepet játszottak a magyar gazdaság növekedési potenciáljának és gyors helyreállási képességének megőrzésében.
A munkanélküliségi rátánk nemzetközi összevetésben változatlanul alacsony, 2021 februárjában 4,5 százalékos szinten állt. Közben a beruházási rátánk 2019 után, a koronavírus-járvány által súlyosan érintett 2020-as évben is az európai élmezőnyt jelentő 27 százalék fölötti szinten maradt.
Összehasonlításként: a 2008–2009-es válság után ez a mutató, egészen az MNB Növekedési hitelprogramjának 2013-as elindításáig, 20 százalék közeli volt, egyes években ez alatti értékeket mutatott.
Eredményeinket nem csak a hitelállomány adatai igazolják. A kereskedelmi bankok válaszaiból összeállított hitelezési felmérés eredményei azt mutatják, hogy a hitelkínálati feltételek jóval szűkebb körben szigorodtak, mint 13 éve, és a cégek hitelkereslete (és azon belül beruházási hitelek iránti kereslet is!) fennmaradt. Ez hatalmas előrelépés. A 2008-as válságot követően egészen 2013-ig (az NHP elindításáig) szinte folyamatosan csökkent a beruházásihitel-kereslet, ami közrejátszott beruházási rátánk drasztikus mérséklődésében és így a pénzügyi válság okozta károk elmélyülésében is. A koronavírus-járvány előtti években a magyar gazdaságban sikerült elérni egy beruházásalapú, gyors gazdasági felzárkózást jelentő pályát. A vírus a világ minden gazdaságán súlyos sebeket ejtett. Jó hír azonban, hogy
a hazai gazdasági szereplők bíznak a kilábalásban, a felvett hitelek révén új kapacitások épülnek, amelyek a járvány leküzdése utáni hónapokban segíthetik vállalataink versenyképességét, és támogathatják a minél gyorsabb kilábalást.
A következő hónapokban is minden szükséges lépést meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hitelpiac stabil, egészséges működése fennmaradjon, és így a koronavírus-válság okozta sebek ne évek, hanem hónapok alatt gyógyuljanak be.
A szerzők az MNB alelnöke és a pénzügyi rendszer elemzéséért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója
