Több mint 14 ezer milliárd forintnyi megtakarítást tartottak készpénzben és lekötés nélküli folyószámlabetétben a magyar háztartások december végén, ami igen jelentős, 18,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Banknak a Figyelő által összegyűjtött statisztikai adataiból.
A kiugró mértékű növekedés pedig úgy következett be, hogy a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya 9,5 százalékkal, 66 784 milliárd forintra nőtt egy év alatt,
tehát a „pihenő pénzek” mennyisége majdnem kétszer olyan gyors ütemben bővült, mint a teljes megtakarítási piacé.
A be nem fektetett pénzeszközök közül a leggyorsabb ütemben a lakossági folyószámlabetétek állománya emelkedett 2020-ban:
itt a 23 százalékot közelítette az MNB által kimutatott növekedés, miközben az állomány december végén már meghaladta a 8240 milliárd forintot.
Ebben szerepet játszhatott a járvány okozta gazdasági visszaesés, illetve a múlt év márciusa óta élő törlesztési moratórium is: a bizonytalan helyzetben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, miközben sok esetben a hiteltörlesztésre szánt forrásaik szintén a folyószámláikon landoltak. Az alacsony kamatkörnyezet és a nullához konvergáló betéti kamatok miatt pedig egyre kevesebben döntenek a betéteik lekötése mellett: így fordulhat elő, hogy a legfrissebb, a február végi állapotokat tükröző jegybanki statisztikák szerint a teljes lakossági betétállomány 77,3 százaléka már lekötetlenül pihent a folyószámlákon.
Ugyanakkor a készpénzét is változatlanul szorgosan gyarapítja a lakosság:
a forintban tartott állomány 2020 végén már meghaladta az 5470 milliárd forintot, ami 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A devizában tartott készpénz mennyisége pedig ennél is gyorsabban, 13,9 százalékkal emelkedett tavaly – 372,3 milliárd forintra –, és ebben szerepe lehetett a forintárfolyam alakulásának is.
A pihenő pénzek arányának növekedése a teljes lakossági megtakarítási portfóliót átrajzolta. A forintban és devizában tartott készpénz állománya a múlt év végére 8,8 százalékra emelkedett a 2019 végi 8,5-hez képest. A betétek súlya még látványosabban, 17-ről 18,3 százalékra növekedett a lakossági portfólióban.
A készpénzen és a betéteken kívül tavaly már csak az állampapírok részesedése bővült, itt a 2019. decemberi 13,2 után a múlt év végére 13,7 százalékos arányt mutatott ki az MNB.
A részvények és részesedések súlya viszont 41,4-ről 40,3 százalékra olvadt a háztartások pénzügyi eszközein belül, de némileg csökkent a biztosítástechnikai tartalékok súlya is. (Utóbbiak a biztosításokban és a pénztári megtakarításokban tartott megtakarításokat tartalmazzák.)
Nagy kérdés, hogy a gazdaság várható fellendülése hoz-e változásokat a magyar háztartások megtakarítási szokásaiban. Nehéz megbecsülni például, hogy a lakossági fogyasztás várható fellendülése hogyan befolyásolja majd a jelenlegi megtakarítási állományt és a frissen érkező pénzek mennyiségét, illetve hogy a törlesztési moratórium várható megszűnése mennyiben módosítja a lakosság megtakarítási képességét. A gazdasági stabilitás erősödése elvben a befektetett pénzeszközök arányát is növelheti.
A teljes cikk megjelent a Figyelő 2021. április 29-i számában.
