Egy csaknem 10 éve húzódó pereskedés végére tehet pontot a Meta. Mark Zuckerberg cége beleegyezett abba, hogy 90 millió dollárt fizet azért, mert azután is nyomon követte a felhasználók internetes tevékenységét, miután kijelentkeztek a platformról – írta a Business Insider.

A megegyezésre vonatkozó javaslatot helyi idő szerint hétfőn késő este nyújtották be, azonban a bírósági jóváhagyás még hátravan. Amennyiben a törvényszék is szentesíti a megállapodást, úgy bekerülne a valaha volt 10 legnagyobb adatvédelemmel kapcsolatos csoportos peres egyezség közé.

Fotó: Shutterstock

A per 2012-ben vette kezdetét. A vád szerint a Facebook 2010 áprilisa és 2011 szeptembere között súlyosan megsértette a hatályos adatvédelmi és lehallgatási törvényeket azzal, hogy beépülő modulok segítségével olyan sütiket tárolt, amelyek nyomon követik a felhasználók Like-gombokat tartalmazó, harmadik féltől származó weboldalakon tett látogatásait is. Bár a közösségimédia-platform a felhasználók engedélyével követhette őket, amíg be voltak jelentkezve – ez szerepelt az apró betűs felhasználási feltételekben, amelyeket a falhasználók többsége nem olvas el –, de azt ígérte, hogy a kijelentkezés után abbamarad ez a tevékenység.

A 90 millió dolláros kártérítési összeg kifizetése mellett a Facebooknak törölnie kell valamennyi, ezzel a módszerrel összegyűjtött adatot.

„Az évtizedes ügyben való megegyezés a közösségünk és a részvényeseink érdekeit szolgálja. Örülünk, hogy végre lezárhatjuk” – közölte a Meta szóvivője. A vállalat egyúttal továbbra is tagadja, hogy bármi rosszat tett volna.

még nem bukott ekkorát, mint most a Facebook

A lehető legrosszabb pillanatban bizonytalanította el befektetőit a Meta.

A per történetéhez hozzátartozik, hogy 2017-ben elutasították a keresetet. Akkor egy szövetségi bíró szerint a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy a Facebook eljárása ütközött volna a magánélethez való joggal, sem azt, hogy emiatt gazdasági kárt szenvedtek volna. Ugyanakkor 2020-ban egy szövetségi fellebbviteli bíróság újranyitotta az ügyet, arra hivatkozva, hogy ilyen helyzetben is keletkezhet gazdasági kár. A Facebook akkor megpróbálta elérni, hogy a legfelsőbb bíróság foglalkozzon az üggyel, de az elutasította a kérést, így a szövetségi fellebbviteli bíróság döntése érvényben maradt.

Nem ez az első büntetése a Facebooknak.

2021-ben egy másik adatvédelmi per rendezésébe egyezett bele a cég, akkor 650 millió dollárt kellett fizetnie.

Akkor azért büntették meg a közösségi oldalt, mert a taggelés funkciója megsértette Illinois állam egyik törvényét, amely tiltja a biometrikus adatok gyűjtését előzetes értesítés és írásbeli hozzájárulás nélkül. Hétfőn Ken Paxton texasi főügyész jelentette be, hogy az állam pert indít a Meta ellen a Facebook azóta már megszüntetett arcfelismerő programja miatt.

A Facebook szabálytalanságait és azok káros hatását 2021-ben a cég korábbi alkalmazottja, Frances Haugen mutatta be. Szintén tavaly került nyilvánosságra az, hogy kiskorúak után is kutakodik a közösségi oldal. Kutatási eredményekkel bizonyítható, hogy a Facebook és az Instagram olyan szoftverek segítségével gyűjti a 18 év alatti felhasználók adatait, amelyek nyomon követik azok internetes böngészési tevékenységét is.

Újabb tragédiákhoz vezethet, ha nem szabályozzák a Facebookot

A Facebook durván egy évtized alatt a világ meghatározó online platformjává vált. Jelenleg több mint 190 országban működik, és havi több mint 2,8 milliárd felhasználóval büszkélkedhet, akik több mint 160 nyelven tesznek közzé tartalmakat. Ezzel párhuzamosan a gyűlöletbeszéd, a lázító retorika és a félretájékoztatás közvetítőjévé vált.