Az Uber és a Lyft utazásmegosztó cégek, a DoorDash és a Grubhub ételszállító vállalatok, továbbá más, szintén a rugalmas foglalkoztatásban érdekelt cégek kampányt indítottak az Egyesült Államokban a szakszervezetek ellen. Már felállítottak Washingtonban egy lobbiszervezetet Flex néven, s a tervek szerint több mint egymillió dollárt költenek hirdetésekre. A The Wall Street Journal emlékeztet, hogy a Flex egyes tagjai már az Internet Association nevű lobbicsoportnak is tagjai voltak, amelybe belépett a Meta és az Alphabet is, de az eltérő versenyjogi elképzelések miatt még tavaly feloszlottak. Az „internetes vállalatok” ugyanis nehezen tarthatók egy érdekképviseleti csoportban, hiszen egészen eltérő ágazatokat fűz fel az online térben egy-egy közös alkalmazás, amely a fogyasztók igényeinek széles körét szolgálja ki.
Bidenék nagyon akarják a törvényt
A Flex fókuszában a részmunkaidős foglalkoztatás áll, s internetes hirdetésekkel és tévéreklámokkal is népszerűsíteni kívánják a munkáltatói modelljüket. Nem újdonság a foglalkoztatásról szóló politikai vita, ám a cégek mostani ellenlépése sem véletlen. A pandémia végén szinte fortyog az amerikai A magánszektor szezonálisan kiigazított átlagos órabére 5,1 százalékkal emelkedett februárban az előző év óta, s az éves bérnövekmény az elmúlt öt hónapban négyszer is meghaladta az 5 százalékot. Több államban csatáznak az érdekelt iparágak a szakszervezetekkel, amelyek a munkavállalói juttatásokért küzdenek Miamiban, New Yorkban és Massachusettsben. Most Washingtonra összpontosítanak, mivel a képviselőház már tavaly elfogadta a PRO-törvényt, mert új munkaügyi szabályokat vezetne be.
- Egyrészt növelné a kiróható bírságot azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek megsértik a munkaügyi törvényeket,
- másfelől megkönnyítené a munkavállalóknak szakszervezetek létrehozását.
Bár a törvény elakadt a szenátusban, Biden elnök és a demokraták minden követ megmozgatnak, hogy elfogadtassák.
A szabadsággal érvel a Flex
Ahogy Kristin Sharp, a szövetség vezérigazgatója elmondta:
a munkavállalók a lábukkal szavaznak, s az alkalmazásalapú munkára özönlenek, mert ez jobb egyensúlyt biztosít a munka és a magánélet között, mint a kötött foglalkoztatás.
Céljuk annak biztosítása, hogy azok az emberek, akik rugalmasan akarnak dolgozni, ezt megtehessék. Ezzel szemben például az Uber-sofőrök olyan visszásságok miatt indítottak pereket világszerte, hogy nem jogosultak fizetésre abban az időben, amíg az utasokra várakoznak. Holott a járművezetők bekapcsolt alkalmazással a munkaidejük több mint egyharmadát ezzel töltik a volán mögött – állítják amerikai felmérések. Miközben az Uber szerint az elszámolás nem a bekapcsolt applikáció, hanem az utazási kérelem elfogadása és annak lezárása idejére szól. Egy másik fontos ügy a betegszabadságok kérdése. A járvány idején került reflektorfénybe, hogy ez nem jár a rugalmasan foglalkoztatott sofőröknek.
Az unió már szigorított
Kaliforniában két éve törvény írja elő a járművezetők alkalmazotti státusát, és tavaly már az Európai Unióban is napirendre került a szabályozás kérdése, miután százas nagyságrendben zajlanak egyedi perek a tagállamokban. Brüsszel egy olyan kritériumrendszert javasol, amely tartalmazza például, hogy a platform meghatározza-e a díjazás mértékét, megköveteli-e az egyenruha viselését, vagy megtiltja-e a munkavégzést más cégeknek. Ha ezek közül legalább kettő teljesül, akkor a platform munkáltatónak minősül, s meg kell felelnie az adott tagországban érvényes munkajogi előírásoknak. Mindezek fényében nagyon nem mindegy az internetes cégeknek, hogy az Egyesült Államok szövetségi szinten szigorít-e a munkaügyi szabályokon. Minden újabb munkaügyi paragrafus költségeket generál. Az Uber az elmúlt fél évben 21 százalékot zuhant, a Lyft pedig 25 százalékot. Hónapok óta zajlik a részvénypiaci rotáció. A szakszervezeti vita nélkül is eléggé szenvednek a növekedési részvények.
