Kína ipari központjainak újabb energiaválsággal kell szembenézniük az idei évben. Nem csak a hideg téli időjárás állítja erőpróba elé a megtépázott energiaszektort. A nyári hónapokban is áramkimaradásokra lehet majd számítani, amikor a lakosság csúcsra járatja a légkondicionáló berendezéseket. A kínai gazdaságot még mindig szénnel fűtik, a kontinensnyi ország a világ legnagyobb széntermelője és szénimportőre is egyben. Ráadásul, egyes régiókban a száraz időjárás a vízerőművek kapacitását is szűkítheti idén, épp a legforróbb évszakban.
Nyolc tengerparti tartományban várhatóan egyre nagyobb energiahiány lesz a következő hónapokban
– figyelmeztetett Li Xuegang, a Kínai Szénszállítási és elosztási Szövetség alelnöke. A Thermal Coal Today szerint a kuangtungi tartományi hatóság már a központi kormányzathoz fordult, hogy biztosítsák a térség folyamatos szénellátását.
Kína szénimportja az idei első negyedévben 24 százalékkal, 52 millió tonnára zsugorodott, év per év alapon. Ennek oka, hogy a hatósági árszabályozás szűkíti az árréseket és fékezi a tengerentúli importot.
A déli tengerparti régiók ugyan vásárolhatnának szenet az északi és nyugati tartományok bányáiból is, éppen ezt ösztönzöné a hatósági árszabályozás, de a koronavírus-járvány újraéledése miatt bevezetett szigorú karantén intézkedések szétszakították a belső ellátási láncokat.
A tengerparti tartományok szénkészletei márciusban közel 20 százalékkal csökkentek a tavaly év végi szinthez képest. A Kínai Nemzeti Szénszövetség múlt hónapban közzétett éves jelentésében is az szerepel, hogy Kínának idén időszakos szénhiánnyal kell számolnia több régióban, annak ellenére is, hogy a bányák növelték a termelést.
Az országos széntermelés az első két hónapban 11 százalékkal emelkedett az előző évi azonos időszakhoz képest, s elérte a napi 11,6 millió tonnát. Márciusban kissé tovább emelkedhetett, de még így is elmarad a november és december folyamán mért 12 millió tonnát meghaladó napi átlagtól. Ágazati szakértők szerint a kínai szénbányászat a kapacitáshatárait feszegeti. Peking arra törekszik, hogy hazai termeléssel váltsa ki a szénimportot, ami legalább évi 300 tonnás kapacitásbővítést igényelne, ám erre kevés az esély. Egyelőre a termelés növelésének ütemtervét sem hozták nyilvánosságra. Ráadásul, a választási évre tekintettel, nem valószínű, hogy a termelésbővítés érdekében enyhítenék a szigorú biztonsági szabályokat. Arra azonban számítani lehet, hogy Hszi Csin-ping elnök ismét megnyirbálja a kínai zöld programot.
Emlékezetes, hogy tavaly ősszel még Kína örvendetes „zöldülése” volt a téma, s mindenki arra fogadott, hogy legalább a pekingi téli olimpia februári megnyitójáig kitart a „kék ég” kampány. Ám már a február 1-jétől kezdődő holdújévi ünnep is aláhúzta, hogy a világ műhelyét még mindig szénnel fűtik. Peking kiadta az utasítást a szénbányászoknak, hogy az egyhetes leállás idején is tartsák fenn a normál széntermelést. Annak ellenére is szükséges volt a rendkívüli intézkedés, hogy tavaly év végén rekordszintre emelkedtek a szénkészletek.
Tavaly ugyanis bő 10 százalékkal bővült a kínai gazdaság áramigénye, s idén is gyors a növekedés.
Bár a kulcsfontosságú erőművek általában 21 napi készlettel rendelkeznek, egy holdújévi leállás ennek egyharmadát már a tél derekán felemésztette volna. A hatalmas szénigény persze szerkezeti gondokat jelez, s az elavult szénerőművek magas arányát mutatja. Ám a mostani olajpiaci fejlemények mellett nem aktuális a szintén jelentős földgázfelhasználás arányának növelése.
