Bár a tavalyi eredményből fizetendő részvényesi juttatásokra természetesen még a vállalatok közelgő éves közgyűléseinek is rá kell bólintaniuk, ám az már most látszik, hogy a magyar olajvállalat idei osztalékajánlata messze lekörözi a teljes régiós mezőnyt. 

A Mol vezetőségének kereken 300 forintos javaslata még úgy is 10 százalék feletti hozammal kecsegtet, hogy a másfél héttel ezelőtti bejelentést követően a piac is elkezdte árazni a szokatlanul gáláns ajánlatot, a pedig azóta bő 10 százalékot ralizott.

Két számjegyű osztalékhozamot Kelet-Közép-Európa olajcégeinél máshol nem is találunk, annak dacára, hogy a kifizetéseket kisebb-nagyobb mértékben a legtöbb vetélytárs is igyekszik felsrófolni. Ami a további sorrendet illeti, a román OMV Petrom papírjait 7 százalék feletti osztalékhozammal lehet megvenni, 5 százalék feletti hozammal pedig rajta kívül csupán az osztrák anyavállalat, valamint a szlovén Petrol papírjai kecsegtetnek. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

A kifizetés emelésében is a magyar cég jár az élen, amely a 2020-as üzleti év után járó több mint háromszorosát utalja majd az idén. Hasonló ütemben csupán a Hellenic Petroleum növelte az összeget – pontosan a triplájára –, míg a Petrol bő harmadával, az OMV pedig mintegy negyedével nyitotta tágabbra a pénztárcáját. Az OMV Petromnál kereken 10 százalékkal emelik az osztalékot.

A tavaly elért rekorderedményen túl a Molnak persze azért is van mozgástere a kifizetés bő triplázására, mert – több szektortársával ellentétben – a pandémia első évében biztonsági megfontolásból bent tartotta az osztalékot. A cash flow-t pedig növeli az egyesült királyságbeli upstream portfólió eladása is, amit közvetlenül az osztalékjavaslat kihirdetése után jelentett be a társaság.

A PKN Orlen vezetése ugyanakkor a tavalyival megegyező, részvényenként 3,5 złoty (634 forint) osztalék kifizetését indítványozta 2021-es eredményéből az előző héten. A juttatások szinten tartását itt a magas beruházási költségek indokolhatják, a lengyel vállalat ugyanis az idén másfélszer több, 15 milliárd złotyt  (1200 milliárd forintot) fordítana különböző projektekre, főként vegyipari és finomítói területekre fókuszálva. A görög Motor Oil április 12-én, a román Romgaz pedig csak a hónap végén hozza nyilvánosságra éves beszámolóját, így az osztalékjavaslatra itt még legalább néhány hetet várniuk kell a részvényeseknek. 

A térség energiacégei közül egyedül a Tüpraş részvényesei maradnak osztalék nélkül, immár harmadik éve. A török társaság 2020-ban még veszteségesen működött, és bár tavaly visszatalált a profittermelés ösvényére, egyelőre óvatos maradt a menedzsment. A részvényesek legfeljebb azzal vigasztalódhatnak, hogy a vizsgált olajcégek közül a Tüpraş van a legjobb formában, már ami az árfolyamot illeti. Az első negyedévben 39 százalékot ralizott a papír, messze lekörözve a közel ötödével felértékelődő Hellenic Petroleumot és a parketten ugyancsak jól muzsikáló Molt. A száz dollár fölé kúszó olajár dacára mégsem minden energiacég vonzó befektetői körökben, az OMV például 13, román leánya pedig 6 százalékot veszített már piaci értékéből 2022-ben.

Brutális marzsemelkedéshez vezetett a háború

Óriásit javult a Mol külső környezete márciusban. Miközben a brent ára hordónként évtizedes csúcsra, 119 dollárra ugrott az orosz–ukrán fegyveres konfliktus eszkalációjával, a magyar társaság  finomítói árrése korábban nem látott magaslatra, 33,7 dollárra – a februári szint tízszeresére – szökött fel. Ez a rendkívül erős dízelkereslet és az orosz–ukrán háború hatásaként élesen szétnyíló brent–ural-árkülönbözetnek köszönhető. A vegyipari marzsok viszont tovább szűkültek, a hónap során 27 euróval, tonnánként 436,5 euróra.