Rájár a rúd a tavaly még rekordot rekordra halmozó európai alapkezelőkre, a szektor jelentős zsugorodást könyvelhetett el az első negyedévben – derül ki a 29 ország alapkezelőit tömörítő Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetségének (EFAMA) legfrissebb adataiból. Az év elején nagyot forduló piaci széljárás következtében három hónap alatt 4,5 százalékkal apadt a kontinens alapkezelőinél fialtatott befektetések értéke, a 2021 decemberében elért 22 000 milliárdos csúcsvagyon csaknem 1000 milliárddal erodálódott.
A befektetői hangulatot a februárban kirobbanó orosz–ukrán háború mellett az egyre fokozódó inflációs félelmek rontották leginkább. Az alábukó árfolyamok 876 milliárd euróval csökkentették a befektetési számlák összegyenlegét, de a portfóliómenedzsereknek a fejük fölött összecsapó piaci hullámok mellett az eloldalgó befektetők is gondot okoztak. A megtakarítók a borús kilátásokat no meg az apadó egyenlegüket látva, március végéig csaknem 108 milliárd eurót váltottak vissza az alapjaikból.
A tőkekivonás főként a könnyen feltörhető, érdemi hozammal egyébként sem kecsegtető pénzpiaci alapokat érintette, ahonnan 123 milliárd euró távozott. Az emelkedő hozamkörnyezetben ugyancsak kevésbé versenyképes kötvényalapokban meglévő kitettségüket további 45 milliárddal csökkentették. Az előzőeknél jóval kisebb ingatlanalapok nettó értékesítése 10 milliárd eurós mínuszt mutat, a legnagyobb eszközértékű részvényalapokból pedig 18 milliárd távozott. A többféle eszköztípusból válogató, így kiegyensúlyozottabb portfóliók felépítésére alkalmas vegyes alapok mellett továbbra is kitartanak a befektetők, ezekbe 65 milliárd euró friss pénz érkezett.
Fotó: Rafe Swan / Cultura Creative via AFP
Bár a jegybanki kamatemelések és az inflációs nyomás már januárban is óvatosságra intette a befektetőket – 18 milliárd eurót váltottak vissza ekkor –, a tőkekivonás az Ukrajna elleni orosz invázió megindulását követően gyorsult fel igazán. Februárban 48, márciusban pedig újabb 42 milliárd eurót vettek ki a portfóliómenedzserek kezei alól.
Az árfolyamzuhanás és a tőkekivonás okozta kihívásokkal egyedül az ingatlanalapok dacoltak, amelyek így valamivel több mint 1 százalékkal tudták növelni összvagyonukat az első negyedévben. A többi eszközkategória ezzel szemben jelentős veszteségeket könyvelhetett el, még a friss tőkét becsatornázni képes vegyes alapok is közel 4 százalékos eszközérték-csökkenéssel zártak. A zuhanó árfolyamok a legnagyobb pusztítást a részvény- és a kötvényalapoknál okozták, a két legnagyobb kategória így egyaránt mintegy 6 százalékkal zsugorodott. A pénzpiaci alapok vagyona 7,4 százalékkal apadt, ám emögött teljes egészében a fentebb jelzett tetemes tőkekivonás áll.
Március végén továbbra is részvényalapokban fialtatták a szektor vagyonának harmadát, 6859 milliárd eurót. A kötvény- és vegyes alapok piaci részesedése egyaránt 20 százalék körüli, míg pénzpiaci eszközökben az állomány 7, ingatlanalapokban pedig kevesebb mint 5 százaléka állt.
