Kétéves csúcsra emelkedett júliusban az infláció Kínában, az európai szemmel irigylésre méltó, éves alapon kimutatott 2,7 százalékos pénzromlás ezzel együtt alulmúlta a Reuters elemzői konszenzusában szereplő 2,9 százalékos prognózist.

A drágulást az élelmiszerárak, ezen belül is különösen a sertéshús árának emelkedése hajtotta, ami átlagosan 20 százalékkal került többe, mint 2021 júliusában. Júniushoz képest ennél is dinamikusabban, 25,6 százalékkal ugrott meg az ázsiai országban alapvetőnek számító élelmiszer ára, ami a valaha mért legjelentősebb drágulás havi bázison.

Fotó: Szakony Attila

A visszapattanást a termelési kapacitások leépítése és a kereslet erőteljes élénkülése is hajtotta, de szerepe volt benne annak is, hogy a gazdák a magasabb árak reményében sokáig kivártak az értékesítéssel.

A gyümölcsök és a zöldségek ára is jócskán felszökött, előbbi közel 17, utóbbi csaknem 13 százalékkal drágult múlt hónapban a kínai statisztikai hivatal adatai szerint.

A nem élelmiszerek ára ezzel szemben minimálisan csökkent, ami továbbra is gyenge keresletről árulkodik a kínai gazdaságban. A koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorú lezárások mellett a további gazdasági stimulusok hiánya is visszafoghatta a keresletet.

A termelői árindex 4,2 százalékos emelkedést mutatott júliusban, az elemzők ennél lényegesen nagyobb ütemű, 4,8 százalékos drágulásra számítottak. Az emelkedés mérséklődéséhez az energiaárak negatív korrekciója is hozzájárulhatott az időszakban.