Nehéz jól teljesítő befektetést találni az idén, a szaporodó kockázatok és a borús piaci hangulat sem kedvez a nagy hozammal kecsegtető kockázatos eszközöknek, miközben a rekordokat döntő a megtakarítások értékét is folyamatosan dézsmálja.
Az elszabaduló energiaárak és a globálisan jelentkező nyersanyagár-emelkedés mellett 2022 nyertesei az árupiaci termékek, köztük a maréknyi hazai árupiaci befektetési alap. A magyar befektetők ilyen termékekbe 12,5 milliárd forintot fektettek idén a BAMOSZ adatai szerint, a megugró árfolyamokon viszont 28 milliárd forintot kereshettek kilenc hónap alatt, ami átlagosan 18 százalékos hozamot jelent.
Közülük fej fej mellett a Raiffeisen Nyersanyag Alapok Alapja és a CIB Nyersanyag alapja teljesít a legjobban, 46 százalékos hozamot szállítottak szűk tíz hónap alatt.
Húszszázalékos infláció és hasonló mértékben bezuhanó BUX-árfolyam mellett ez kifejezetten erős teljesítmény.
A két alap csaknem azonos teljesítménye nem véletlen, az osztrák bankház és a CIB is hasonló stratégiát követ, mindkét termék zömében egyetlen befektetésnek, a jócskán felülsúlyozott Invesco DB Commodity Index ETF-nek köszönheti idei sikereit. Igaz, a szóban forgó, kisbefektetők számára is könnyen hozzáférhető indexkövető alap a nagyot dráguló nyersanyagok és árupiaci termékek széles körét lefedi. Az eszköz kétharmadát a fűtő- és nyersolaj, benzin és földgáz adja jelenleg, a „szénhidrogén túlsúlyt” pedig 6-6 százaléknyi arany, kukorica és szójabab, 5-5 százaléknyi gabona és cukor egészíti ki, de akad a portfólióban némi alumínium, cink, réz és ezüst is.
Hasonló hozamot ért el az MKB Bank által forgalmazott Budapest Hagyományos Energia Alap is, a fentieknél némileg összetettebb portfólióval. Az alap eszközeinek bő 70 százalékát itt is befektetési jegyek és tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) adják. Legnagyobb tételben az amerikai földgáz emelkedésére fogad az alap kezelője, de a biztonság kedvéért 15 százaléknyi magyar diszkontkincstárjegy is van a portfólióban.
Jól teljesítenek a K&H Nyersanyag alapjai is, melyek egy átfogó, nemesfémeket, ipari fémeket és energiahordozókat egyaránt tartalmazó nyersanyagindex mozgását követik. A forintos termék 34 százalékos, dollárban jegyzett megfelelője 19 százalékos hozamot ért el az év elejétől.
Az árupiaci termékek között sem minden arany, ami fénylik, pontosabban éppen hogy az aranykitettséget alapok nem remekelnek idén – legalábbis a többi nyersanyagos termékhez képest. Ami annyiban nem is meglepetés, hogy a nemesfém árfolyamát – a hagyományosan ugyancsak menekülőeszközként számon tartott – dollár remeklése nyomás alatt tartja.
Az Erste négy Arany Alapok Alapja közül – melyek egyébként 96 százalékban az arany piaci árfolyamát lekövető iShares Gold Trust ETF-be fektetnek – a dollárban jegyzett változat 10 százalékos árfolyamveszteséget szállított eddig idén, az eurós termékváltozat pedig szűk 5 százalékot hozott a konyhára. A forintos sorozatokkal ugyanakkor 17 százalék feletti hozamot érhettek el a befektetők a hazai fizetőeszköz gyengülésének is betudhatóan.
Nincs kint még a vízből 2022-ben a befektetéseit több arany-ETF között megosztó CIB Arany Alapok Részalapja, valamint az MKB által forgalmazott Budapest Arany Alapok Alapja sem. Az utóbbi szinte teljes vagyonát az SPDR Gold Trust ETF-ben fialtatja.
A BAMOSZ adatai alapján az árupiaci alapok 35 százalékkal gyarapodtak az év első kilenc hónapjában, miközben a teljes alapkezelői szektor mindössze 7,2 százalékkal bővült. A szegmens teljesítményét csupán a kötvényalapok tudták megközelíteni, vagyonbővülésüket túlszárnyalni pedig csak a jellemzően a megtakarítások ideiglenes parkoltatására szolgáló, ám az alapkamat meredek emelkedésével egyre népszerűbbé váló és így idén hatszorosára hízó pénzpiaci alapok tudták.
