Hol van már az októberi 150 körüli dollár-jen árfolyam, amely 30 éves csúcsot jelentett, s a piac azt találgatta, hogy interveniálnak-e a tokiói jegybankárok. A héten a dollár-jen árfolyama is átlépte a 200 napos mozgóátlagot 134,49-nél. Bár a befektetők látókörébe kerültek a 131,56-nál és 129-nél húzódó támaszok, de a technikai indikátorok már a túladottságot és a közelgő korrekciót jelzik. Mindenesetre a jen novemberben 6,5 százalékot erősödött a dollárral szemben. Ha korábban a jen gyengélkedését elemezték a szakértők,
most a japán fizetőeszköz izmosodása igényel magyarázatot.
A jen erősödése az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve üzeneteivel hozható összefüggésbe, amelyek az elmúlt hetekben arra utaltak, hogy lassítják a kamatemelések ütemét.
Korábban a tokiói jegybankárok árral szemben úsztak.
Emlékezetes momentum volt a Fed nyár végi jegybankár-konferenciáján Jackson Hole-ban, ahol Jerome Powell erősen héja hangvételben beszélt, amikor Kuroda Haruhiko, a Bank of Japan kormányzója azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy panelbeszélgetésben a hallgatóság soraiból szinte galambként turbékolt.
A japán jen és a tokiói részvénypiac profitálhat abból, ha közeledik egymáshoz az amerikai és a japán monetáris politika.
Persze a japán álláspont eddig is érthető volt, amennyiben az októberben meglódult infláció is csupán 3,7 százalék volt év per év alapon.
A tokiói egyik kiemelt mutatója, a Topix idén a világ egyik legjobban teljesítő tőzsdeindexe. Annak ellenére, hogy a referenciaérték meglehetősen lapos. Egyéves horizonton majdnem zérus az elmozdulás. Az idei teljesítménye közel 4 százalékos visszaesés, míg hat hónapra visszatekintve bő 1 százalékos emelkedésről beszélhetünk. Eközben az amerikai széles piacot leképező S&P 500 14 százalékot zuhant, az MSCI China pedig 27 százalékot veszített értékéből. Eddig mégsem élvezhették az árfolyamelőnyöket a japán részvénypiac befektetői, mert a jen 15 százalékos gyengülése a dollárral szemben felfalta a Topix index előnyét az amerikai piaccal összevetve.
Nem véletlen, hogy
a külföldi befektetők idén eddig nettó 2,2 ezermilliárd jent, azaz 16 milliárd dollárnak megfelelő japán részvényt adtak el.
Ezzel szemben, ahogy magához tért a jen, mindjárt érdekesebb lett a külföldi befektetőknek a tokiói tőzsde. Az elmúlt két hétben nettó tőkebeáramlás volt a japán részvénypiacon. Az erősebb deviza ugyan a japán exportőrök előnyét elhalványítja, de segíthet ellensúlyozni az importfüggő ország növekvő nyersanyagköltségeit.
