Alig két hete az amerikai jegybankárok nyár végi konferenciáján, Jackson Hole-ban, ahol Jerome Powell erősen héja hangvételben beszélt, Kuroda Haruhiko, a Bank of Japan kormányzója azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy
egy panelbeszélgetésben a hallgatóság soraiból szinte galambként turbékolt,
A Bank of Japan (BoJ) immár több mint hat éve tartja negatív tartományban a rövid lejáratok rátáját. Amint Kuroda Haruhiko rögtönzött beszédében elmondta, bár Japán elérte a 2,4 százalékos inflációt, és idén még további emelkedés várható, ez nem tekinthető tartósnak, s jövőre 1,5 százalékra süllyedhet. Ezért mindaddig fenntartják a monetáris lazítást, amíg a bérek és az árak stabil és fenntartható módon nem emelkednek.
A japán jen meredek zuhanással reagált,
szeptember elején 24 éves mélypontra süllyedve. A jen kurzusa 140 fölé emelkedett a dollárral szemben, míg tavaly év végén 115-ös dollár-jent jegyeztek.
Nos,
a piac a héten kitapintotta a tokiói jegybankárok ultralazaságának határát, amely 145-ös dollár-jennél húzódik.
Miután a japán jen jegyzése a dollárral szemben közel került a pszichológiailag fontos 145-ös ellenállási szinthez, a japán pénzügyminiszter szerdán a volatilitásra figyelmeztetett, s közvetlen piaci fellépésre utalt a deviza árfolyamesésének a megállítására. Míg
a Bank of Japan „kamatellenőrzést” hajtott végre, amit elemzők már a piaci intervenció előszobájának tekintenek.
A kamatláb-ellenőrzés során a japán jegybank a devizaárfolyamokról kérdezi a piaci szereplőket. Japán 1998 óta nem interveniált a devizapiacon.
A kamatellenőrzés hírére a dollár-jen napon belül 143 közelébe süllyedt.
Piaci elemzők szerint még akkor is kérdéses egy esetleges intervenció, ha a gyenge jen gondot okoz az importfüggő Japán gazdaságnak, mert ehhez
az Egyesült Államok bólintására is szükség van.
Mindenesetre Suzuki Sunicsi pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem zárnak ki semmilyen lehetőséget.
A szerdai japán nyilatkozatokat megelőzte a keddi, vártnál magasabb amerikai inflációs adat, amely fokozta a jen piacán az eladói nyomást, miután szertefoszlatta a reményeket, hogy az amerikai Federal Reserve a jövőben kevésbé lesz agresszív a kamatemelésben.
Amíg az Egyesült Államokban augusztusban is 8,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, addig Japánban a maginfláció 2,5 százalék alatt ragadt. Az inflációt elsősorban a magasabb importált nyersanyagárak vezérlik a szigetországban, mert a japán bérnövekedés lassú. A japán munkavállalók általában nagyobb hangsúlyt fektetnek munkahelyük stabilitására, mint a fizetési csekkjükre. Az fontos különbség Amerikához képest, hogy az elöregedő japán társadalom fogyasztása a világjárvány után sokkal lassabban épül vissza.
Kuroda Haruhiko jegybankelnök szerint nem észszerű kamatemelésekkel erősíteni a jent, mert ez súlyos károkat okozna a japán gazdaságnak.
Míg elemzők arra figyelmeztetnek, egy meglepetésszerű tokiói kamatemelés csak ideiglenesen lazítana a jen shortpozíciókon, később a piacok egyre nagyobb dózisban követelnék a kamatemelést.
Jövő héten a Fed és a BoJ is monetáris politikai üléseket tart, ellentétes álláspontjuk várhatóan még nyilvánvalóbbá válik. Ha a Fed újabb kamatemeléssel folytatja, a japán jegybankárok kitarthatnak az ultraalacsony kamatpolitika mellett.