A tőzsdén kereskedett befektetési alapok piaca valósággal felrobbant az elmúlt években, a mennyiségi növekedést ugyanakkor egyelőre nem követte minőségi is.

Businessmen holding a smartphone with icons of ETF Exchange traded fund stock market trading investment financial concept. Businessmen holding a smartphone with icons of ETF Exchange traded fund stock market trading investment financial concept.
Nagy az ETF-ek piaca, és folyamatosan nő.
Fotó: Khaosai Wongnatthakan

Mivel az új ETF-ek elindítása olcsó, gyors és viszonylag egyszerű is, az irántuk fennálló kereslet pedig jelentős, a fifikás feltalálók gyakorlatilag bármilyen trendre felülhetnek, és megpróbálhatnak ETF-et indítani annak meglovaglására.

Az ilyen alapok ugyanakkor az eddigi adatok alapján általában egy dologra jók: gazdaggá tenni az őket piacra dobó felet.

Az ilyesfajta ETF-ek meg nem térülésének három oka van: egyrészt a megvásárlásuk sokba kerül, mivel a kibocsátók általában magas díjakat szabnak ki a tranzakcióra, hiszen ők garantáltan pénzhez szeretnének jutni. 

Másrészt, az aktuális trendeket követő alapok nem rendelkeznek gyakorlatilag semmilyen diverzifikációval, hiszen egyetlen adott szegmensre fókuszálnak: ilyenek voltak a közelmúltban a marihuána amerikai legalizálásával meginduló trendek, a metaverzum elterjedése, a a Covid elleni vakcina és az elektromos autózás is, így azok népszerűségének hanyatlásával könnyen bukhatnak nagyot a befektetők.

Mindezen felül a specializált ETF-ek által követett részvények általában már az alap létrehozásakor túlfűtött, azaz túlárazott állapotban vannak – aki felfelé fogad rájuk, jó eséllyel veszíteni fog.

Nem úgy, aki létrehozza őket: 18 százalékos ETF-piaci részesedés mellett a szegmens bevételeinek 35 százalékát teszik zsebre az új alapok kiagyalói.

Az általuk kezelt ETF-ek ugyanakkor bőven alulteljesítik a tágabb bázisokat követő alapokat: egy kutatás szerint az elmúlt két évtizedben a tematikus ETF-ek a létrejöttüktől számított első öt évben 30 százalékkal hoztak rosszabb eredményt hagyományos társaiknál, a különbség 3 százalékát pedig maguk a díjak teszik ki.

A tematizált ETF-ek piacára ugyanakkor hamarosan a zeneipar is betörhet. A Clouty nevű, három főből álló cég ugyanis egy olyan ETF létrehozásán dolgozik, amelynek értéke a legnagyobb slágerek bevételeihez kötötten mozogna. A vállalat létrehozott egy saját indexet, amelyet Musiq 500-nak nevezett el, ez az 500 legfelkapottabb zeneszám teljesítményét követi, annak megfelelően nő, illetve csökken az értéke. 

A indexen túl ugyanakkor lehetőség lenne csupán egyes műfajokra vagy előadókra is fogadni: a jó fülű befektetők így zenei ízlésüket könnyedén pénzzé is tehetnék, csak a megfelelő előadó, műfaj vagy zeneszám ETF-jét kellene megvenniük, hogy részesülni tudjanak a favoritjuk sikeréből.