Hatalmas, eddig ki nem használt piaci rést talált egy amerikai startup: a jó fülű befektetők terveik szerint hatalmas összegeket kaszálhatnának csupán azzal, hogy előre megtippelik, mely zenék jutnak fel a toplisták csúcsára. Új értelmet nyerhet a zenéből milliárdossá válás fogalma.
Fotó: Getty Images
A Clouty nevű három főből álló cég egy olyan ETF, azaz tőzsdén kereskedett befektetési alap létrehozásán dolgozik, amelynek az értéke a legnagyobb slágerek bevételeihez kötötten mozogna.
Ez azt jelenti, hogy ha egy zeneimádó befektető helyesen érzi meg, melyik szám vagy akár csak melyik műfaj uralja majd a toplistákat, könnyen meggazdagodhat jó füle miatt.
Ennek első lépéseként a Clouty létrehozott egy saját indexet, amit Musiq 500-nak neveztek el. Ez az 500 legfelkapottabb zeneszám teljesítményét követi, annak megfelelően nő, illetve csökken az értéke. A Musiq 500 az elmúlt hat hónapban 10 százalékot erősödött, amivel közel 10 százalékot vert az S&P 500 index teljesítményére.
A Clouty azonban ennél sokkal többet képzelt el. Az átfogó indexen túl egyes zeneszámok sikerére vagy bukására is lehetne fogadni, bizonyos zsánerek jövőjére lehetne spekulálni, és akár kedvenc előadónk slágereire is tehetnénk úgymond téteket, ha bízunk bennük eléggé.
A cég olyan opciókat is elérhetővé tervez tenni, amelyek révén olyan konkrét kérdések alakulására is be lehet fektetni, mint hogy
Justin Bieber Baby című számának hallgatói többen lesznek-e a következő hónapban, mint most.
Ugyanígy lehetne spekulálni például Kanye West, azaz Ye Donda című albuma platinaminősítéseinek számáról, vagy több művész egymástól független sikeréről.
A Clouty ötletét a Goldman Sachs elemzése is alátámasztja. A neves Wall Street-i befektetési bank úgy számol, hogy 2030-ig közel 150 milliárd dolláros forgalmat generálhat a zeneipar, éves szinten több mint 12 százalékos bővülés mellett. A Musiq index megálmodója, David Umeh úgy fogalmazott: egy ekkora piaci rést elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb betöltsenek a befektetők – utalva arra, hogy ebből a hatalmas pénzesőből jelenleg a kiadók és a művészek mellett a publikum nem részesül.
A Clouty tehát lehetővé tenné a zeneipar növekedésének közkinccsé tételét.
A nagyközönség belépésén túl a zeneipar szereplői is profitálni tudnának az ilyesfajta ETF-ek megjelenésén. A streamingplatformok, mint a Spotify és az Apple Music, amelyek a lejátszások számától függően kell jogdíjakat fizessen a művészeknek, az ilyen határidős ügyletek révén meg tudnák védeni magukat a hirtelen futótűzként elterjedő és felkapottá váló szenzációk túlzott anyagi vonzatai ellen.
Emellett a kiadói oldal is jól járna. Ha egy előadó épp a sikeres korszakát éli, a cég megfelelő határidős ügyletek révén be tudná biztosítani magát arra az esetre is, ha egy megadott időn belül az adott művész kimenne a divatból, hiszen az ilyen opciók garantált kifizetést biztosítanak a zenészek részére, egy előre meghatározott áron.
