Viszontagságos év volt a tavalyi a tőkepiacokon, a befektetők ezt a saját bőrükön tapasztalhatták meg, de ezt támasztják alá az Európai Tőzsdeszövetség (FESE) friss 2022-es statisztikái is.

Stock exchange in Frankfurt/Main
04 November 2020, Hessen, Frankfurt/Main: A view into the trading room of the Frankfurt Stock Exchange on the morning after the election for US President. Photo: Frank Rumpenhorst/dpa (Photo by FRANK RUMPENHORST / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Fotó: Frank Rumpenhorst

A 35 európai tőzsdét – köztük a Budapesti Értéktőzsdét – képviselő szervezet adatai szerint tagjainak teljes piaci kapitalizációja 15 százalékkal esett vissza, a mintegy három tucat európai börzén jegyzett vállalatok összértéke 12,23 ezermilliárd eurót tett ki tavaly év végén.

Európai tőzsdei cégek száma és piaci értékük
 

Az elszálló inflációval és energiaárakkal, a gazdasági lassulással és az ukrajnai háborúval súlyosbított évben a kibocsátók száma 6 százalékkal csökkent, az év végén húsz híján kilencezer részvényből válogathattak a kereskedők.

Ez részben azért van így, mert a szaporodó kockázatok és a megugró piaci volatilitás mellett számos cég halasztotta el a tőzsdére lépést. Az elsődleges részvénykibocsátások (IPO) száma 70 százalékkal zuhant vissza a 2021-es csúcshoz képest, tavaly mindössze 162 új társaság jelent meg a börzéken, melyek negyedannyi forrást – 15,39 milliárd eurót – tudtak bevonni, mint az előző évben parkettre lépő társaik. A friss tőkéért folyó versenyben ráadásul a Porsche köröket vert a teljes mezőnyre, a Volkswagen konszern múlt szeptemberben önálló pályára állított leánya a források több mint felét egymaga elvitte.

Bár a tőzsdei kereskedési forgalom még a nagy piaci hullámzások mellett is viszonylag  stabil maradt, az elsődleges részvénypiacokon 2 százalékkal csökkent a volumen – a befektetők 6,4 ezermilliárd eurót forgattak meg az európai börzéken –, és a tranzakciók száma is visszacsúszott egymilliárd kötés alá.

A befektetők ezzel párhuzamosan a hagyományos részvények felől a származtatott ügyletek irányába mozdultak el. Különösen az opciós és a határidős termékek iránt élénkült meg a kereslet, a részvények, az indexek és a devizapiaci kitettséget adó termékek esetében egyaránt mintegy 10 százalékkal nőtt a kereskedési volumen, és kisebb mértékben bővült a kötvényekkel kötött derivatív ügyletek összértéke is, egyedül az árupiaci derivatív termékeknél lanyhult az érdeklődés.

Kiemelkedően teljesített az európai kötvény- és ETF-piac is, az utóbbi instrumentumban rekordmennyiségű pénz fordult meg a FESE szerint, amely 2014 óta követi nyomon az erre vonatkozó adatokat. A tőzsdén kereskedett alapokkal (ETF) 563 milliárd euró értékben kereskedtek a kontinens befektetői, ami 15 százalékos éves bővülés. A 2020 óta megfigyelhető meredek felívelésben szerepe lehet, hogy a klasszikus részvénybefektetéshez képest számos kisbefektetőnek diverzifikáltabb és költséghatékonyabb opciót nyújt ez a termékkategória.

Ami a kötvénypiacot illeti, itt 6,4 ezermilliárd euróra kúszott fel a kereskedési volumen – beérve ezzel a hagyományos részvényeket –, ráadásul a befektetők ezekben a termékekben sokkal intenzívebben is mozogtak, az előző évinél 30 százalékkal több ügyletet végrehajtva. A 10 millió feletti tranzakciószám egyúttal új csúcs is.

Az alacsony kockázatú termékek népszerűsége még 2023 elején is töretlen, a legfrissebb adatok szerint a friss európai kötvénykibocsátások értéke alig több, mint három hét alatt meghaladta a 240 milliárd eurót, ezzel pedig már most új januári csúcsot állított fel.