A múlt évben valamivel több mint 48 ezer privátbanki ügyfél vagyonát kezelték a magyarországi szolgáltatók, ám 2024-re ez a szám – a szegmentáció folytatódása miatt – 45 ezer környékére csökkenhet – hangzott el a Blochmaps Capital által rendezett XIII. Magyar Privátbankári és Vagyonkezelői konferencián.
A tanácsadó cég adatai szerint tavaly már megközelítette a 7400 milliárd forintot a privátbanki kezelt Magyarországon, ami nagyjából 400 milliárdos emelkedést tükröz 2021-hez képest. A vagyon stabil növekedése idén és jövőre is folytatódhat, a Blochamps Capital becslése szerint 2024 végére már 8500 milliárd forintnál járhat a teljes portfólió. Ami a teljes lakossági vagyont illeti, az – a bruttó értéket figyelembe véve – 9,8 százalékkal gyarapodott tavaly, ami önmagában nem rossz eredmény, ám az inflációs adatok ismeretében már nem tekinthető kiemelkedőnek. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója a lakossági vagyon alakulása kapcsán felhívta arra is a figyelmet, hogy
a betétek állománya ugyan csökkenésnek indult a magyar háztartásoknál – miközben az értékpapír-befektetéseké, különösen a befektetési jegyeké látványosan nőtt –, a pihenő pénzek aránya még mindig nagyon magas a lakossági pénzügyi eszközökön belül.
Ami a globális trendeket illeti, a Karagich István által idézett adatok szerint a világ szupergazdagjainak száma jelentősen nőtt 2022-ben is: Kínában már 966 dollármilliárdost tartottak nyilván, az USA-ban pedig 691-et. Kissé feltűnő – illetve aggasztó – ugyanakkor, hogy Kínában kissé nagy a fluktuáció a gazdagok között, hiszen a dollármilliárdosi körből 229 ember esett ki egyetlen év alatt.
A dollármilliomos ügyfélrétegnél (HNWI) 34 százalék környékén alakul a felső szegmens (a 30 millió dollár feletti vagyonúak) aránya,
és a torta legnagyobb szeletét itt stabilan az „alsó” réteg, tehát a legfeljebb 5 millió dollár felett rendelkező csoport adja.
A globális vagyonkezelői piacon – emelte ki Karagich István – drasztikusan nőtt a költségszint az utóbbi években: 2010 és 2022 között 100-ról 184 százalékra nőtt a költségindex. A költséghányad ugyanakkor nem nőtt ilyen látványos mértékben, a 2015-ös 69 százalékoz képest tavaly 72 százalékot tett ki. Az ügyvezető igazgató szerint a következő években a digitális ajánlatok bővítése lesz a fő feladat a vagyonkezelői szolgáltatásoknál, az ügyfelek pedig még közvetlenebb tanácsadást és kapcsolattartást várnak el. Az ügyfelek ugyanakkor meglehetősen hideg fejjel gondolkodnak, ha privátbanki/vagyonkezelői szolgáltató választásáról van szó:
a legtöbben az adott szolgáltató befektetési teljesítményét és a díjak alakulását említették meg választási szempontként (46, illetve 43 százalék), miközben a személyes kapcsolattartás lehetőségét csak 17 százalékuk említette.
Szintén fontos globális trend, hogy az affluens – 250 ezer és 1 millió dollár közötti vagyonnal rendelkező – ügyfélréteg megnyerésére egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a szolgáltatók. Ez nem véletlen, hiszen csak az USA-ban elérheti a 47 ezer milliárd dollárt az ehhez a körhöz kapcsolható vagyontömeg 2025-re.
