Az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációjának finomhangolását várják a jövő héten az ING elemzői. Ami már a júniusi kamatcsökkentés előtt söpörheti tisztára az utat, de a március 7-i ülésen még minden korábbinál hevesebb vitát várnak. A mérleg egyik serpenyőjében a csökkenő infláció és az eurózóna gazdaságának gyengesége, míg a másik serpenyőben a makacs maginfláció, különösen a szolgáltatások inflációja, a bérek alakulásával kapcsolatos bizonytalanság és az eurózóna gazdasági fellendülésébe vetett hit. Valószínű, hogy a jövő héten még az azonnali kamatcsökkentés elleni érvek nyomhatnak többet a latban. Júniusra azonban már elegendő adat állhat a jegybankárok rendelkezésére, hogy végre eldöntsék az tendenciáját.
Az ING szerint az egyik fontos hangsúlyeltolódás az EKB prognózisainak háttérbe szorulása lehet. Eddig elsődleges érvként használták a jegybankárok a saját gazdasági előrejelzéseiket. Ám
ezek fundamentumai túlságosan piacérzékenyek.
Az olyan, úgynevezett technikai alapvetésekről van szó, mint az olaj- és gázárak meg a kamatlábak, amelyek február első heteiben az EKB inflációs előrejelzéseit lefelé módosították, az elmúlt napokban meg felfelé.
Ennél is izgalmasabb lehet, hogy a gyors döntéseiről és merész irányváltásairól ismert EKB
a jövő heti ülésen várhatóan újra óvatosan módosítja az inflációs értékelését,
s fokozatosan nyit ajtót a júniusi kamatcsökkentéseknek. Az is a fokozatosságot jelzi, hogy korábban nem is használták a kamatcsökkentés kifejezést, míg most már ott tartanak, hogy korai lenne a kamatcsökkentésről beszélni. Az ING szerint az is a monetáris politikai irányvonal közelgő változását jelezné, ha az EKB a kockázatértékelését mind az inflációs, mind a növekedési előrejelzésekhez igazítaná, egyszerre két célra fókuszálva.
Fontos mellékszála lehetne a kommunikáció újrahangolásának,
ha Christine Lagarde EKB-elnök magához ragadná a karmesteri pálcát, s véget vetne a jegybankári nyilatkozatok fülsértő kakofóniájának.
Három kritérium teljesülése esetén kezdene kamatcsökkentésbe az EKB – legalábbis a piac most ezt gondolja. Nevezetesen, ha a hosszú távú előrejelzések 2 százalékos inflációt mutatnak, ha a nominálbérek növekedése 4 százalék körüli szintre csökken, s a tényleges infláció néhány hónapig 2,5 százalék körül alakul. Ha 3 százalékos infláció mellett vágnának kamatot, akkor az EKB hitelessége sérülne. Az ING szerint elegáns lenne,
ha az EKB pontosítaná a kamatcsökkentés feltételeit.
Bár most a spekulációk az első kamatcsökkentés időzítésére irányulnak, legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen gyorsan vágják a kamatot, s hogy mennyire lesz mélyreható a kamatcsökkentés. Vajon meddig megy el az EKB?
