Emelkedhetnek a japán kötvényhozamok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Japán Jegybank (BOJ) legfrissebb döntései mutatják, hogy továbbra is óvatosan, fokozatosan igyekeznek a korábban rendkívül laza monetáris politikájukat normalizálni. A kamatdöntésük a várakozásoknak megfelelően változatlan maradt. Ugyanakkor fontos lépést tettek az állampapír-vásárlási programjuk üteme mérséklésének irányába, 2026 márciusáig az eddigi tervnek megfelelően negyedévente 400 milliárd jennel csökkentik a vásárlási volument, azonban 2026 áprilisától kezdve a negyedéves volumencsökkentést 200 milliárddal mérséklik, ezzel is lassítva a mennyiségi szigorítás folyamatát. Ám jelezték azt is, hogy ha a hosszú hozamok hirtelen emelkednek, készen állnak ideiglenesen megnövelni a vásárlásokat.
A döntés hátterében két kockázati tényező állt: az elmúlt pár hónapban megnőtt kötvénypiaci volatilitás és az inflációs környezet alakulása. Május második felében, egy gyenge aukciót követően a 40 éves hozamok elérték a 3,75, míg a 30 évesek az évtizedek óta nem látott 3,2 százalékot. Ezt részben a kötvénypiaci túlkínálat, részben a BOJ visszafogottabb jelenléte is magyarázhatja. A BOJ reakcióját követő pénteken a pénzügyminisztérium is reagált, összesen 3200 milliárd jennel csökkentik a hosszú lejáratú kötvények kibocsátását, az innen kieső forrásokat pedig rövidebb kötvények kibocsátásával kívánják pótolni. A döntés mögött nem csak a májusi „kudarc” rejlik, mára Japán központi költségvetésének a kamatfizetések mintegy a 10 százalékát teszik ki, és az IMF előrejelzései szerint ez 2030-ra akár a duplájára is emelkedhet. A magas hosszú kamatok így nemcsak a kötvénypiac stabilitását, hanem Japán költségvetését is veszélyeztethetik.
A BOJ elsősorban hosszú kötvényeket vásárol, nagyrészt ezek alkotják a portfólióját – így a mennyiségi szigorítás lassítása elsősorban a hosszú hozamokra lesz hatással.
A nyilatkozatok alapján a BOJ továbbra is egy laza monetáris politikai irányt képvisel, amellyel törekednek a gazdaság élénkítésére, azonban azt is jelezték, hogy készen állnak szigorítani, ha az inflációs nyomás tovább fokozódik. A májusi maginfláció a maga 3,7 százalékával nemcsak a jegybank 2 százalékos célinflációját haladja meg jócskán, de a G10-országok között is ez a legmagasabb érték. Ez azonban egy összetettebb probléma, a fogyasztói kosarat erősen torzította a rizs árának extrém, több mint 100 százalékos emelkedése az elmúlt évben. A többi fogyasztói terméknél kevésbé egyértelmű az infláció hatása.
Az infláció mellett a külső gazdasági hatások, különösen az amerikai vámpolitika, is befolyásolták a jegybak döntéseit. Kamatemelésre legkorábban egy megállapodást követően számítanak a szakértők, 2025 negyedik negyedévében. Az emelkedő vámok kedvezőtlenül hatnak az exportőrök nyereségességére, így a bérekre és a belső keresletre is. A gyenge jenárfolyam pedig inflatorikus hatással rendelkezik az importfüggő japánra. Egyre több bank, biztosító és lakossági ügyfél vonja ki a japán államkötvényekből a pénzét, így növelve a külföldi tulajdonlást. Ez két szempontból is ártalmas lehet, egyrészt a külföldi befektetők kevésbé „hűségesek”, másrészt, ha a japán háztartások elkezdenek inkább külföldi eszközökbe fektetni, az hosszabb távon a jen gyengülését eredményezheti.
A BOJ bár fokozatosan, de továbbra is igyekszik óvatosan normalizálni a monetáris politikáját. A magas infláció, a fiskális nyomás és a nemzetközi bizonytalanság lassítja a folyamatot. Az elkövetkező időszakban emelkedő hozamokra lehet számítani, különösképpen ha a globális kamatkörnyezet is tartósan magas szinten reked.
Balogh András Ábel, a Gránit Alapkezelő portfóliómenedzser-gyakornoka
