Erősítik a biztosítottak garanciáit

A koalíciós partnerek egyeztetett módosító indítványokat terjesztenek február 11-én a T. Ház elé, így nem lesz akadálya annak, hogy az egy biztosító és több pénztár formában működő közbiztosítás az eredeti ütemterv szerint épüljön ki, s jövő januárban megkezdhessék működésüket a többségében állami tulajdonú pénztárak – fogalmazott Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A decemberben megszavazott jogszabályt az államfő megfontolásra küldte vissza az Országgyűlésnek, javasolva: legyenek erősebb garanciák arra, hogy a változások után is mindenki megkapja a szükséges egészségügyi ellátást.

A tervek szerint 22, többségében állami tulajdonú egészségpénztár jön majd létre, és az átmenetileg megmaradó Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódjaként megalakuló Nemzeti Kockázatközösségi Alapból finanszíroznák a drága beavatkozásokat. Ezeket ugyancsak a parlamentnek kell jóváhagynia, s tételesen az évenként elfogadott tb-költségvetéskor, annak mellékletében sorolják föl. A törvény szerint nem a pénztárak szabnák meg, hogy az APEH által beszedett tb-járulékból mekkora összegű fejkvótát kapnak a tagjaik után, azt évente felülvizsgálná és meghatározná az Országgyűlés. A törvénybe bekerült, hogy a kvótaszámítás alapja egy képlet lesz, amelyet folyamatosan finomítani kell. Kiszámításánál az adott pénztárhoz tartozók neme, kora, szociális körülményei és számos más, a képletben meglévő feltétel mellett főként az egészségügyi szükségletet (krónikus betegségek) veszik figyelembe, a területi kiegyenlítés ugyanis ez utóbbi mellett jöhet csak létre. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a társadalmi vitának e tekintetben komoly szerepe van a megváltozott feltételek kiválasztásában. A háttérszámításokat, azok felügyeletét egy arra specializált szervezetre bíznák. Jelenleg az egyes régiókban az ott kiépült egészségügyi kapacitások és nem az ott élők szükséglete dönti el, mekkora összeget hasítanak ki az egészségbiztosítási alapból, és ez igazságtalan. Arról is szó van, hogy a létrejövő vegyes tulajdonú pénztárak felügyelőtanácsaiba a járulékfizetők is delegálhatnak képviselőt. Egyelőre azonban nem állapodtak meg a koalíciós partnerek arról, hogy az OÉT vagy az egészségügyi miniszter tanácsadó szerve, a különféle egészségügyi szakmai szervezeteket, betegegyesületeket tömörítő Népegészségügyi Tanács képviselje-e a tb-járulékot fizetőket.

Elképzelhető, hogy komoly szerepük lehet az e területen már jól szerepelt társaságoknak.

Elképzelhető, hogy komoly szerepük lehet az e területen már jól szerepelt társaságoknak. Vélemény Váradi Péter, az Axa Egészségpénztár ügyvezető igazgatója

A legnagyobb mértékben gyógyszervásárlásra költik tagjaink a befizetéseiket, az egészségpénztári fizetőkártyát mintegy 600 patikában fogadják el. Nőtt az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, a sláger azonban a vizitdíj; decemberben a pénztár tízezer vizitdíjszámlát dolgozott fel, ez eléri a készpénzben kiegyenlített szolgáltatások 40 és az összes szolgáltatás 18 százalékát. Az adminisztráció díja összemérhető a vizitdíj összegével. A kötelező társadalombiztosítás átalakításával együtt az egészségpénztárak esélyt kaphatnak arra, hogy bizonyos feladatokat elengedjenek, míg másokban sokkal nagyobb aktivitást fejtsenek ki. Meggyőződésem, hogy a kasszák helye az egészség és nem a béren kívüli juttatások (üdülési csekk, ebédjegyek stb.) területe. A pénztárak bizonyítottak, de most új területre kell lépniük, és hogy kiteljesedhessenek, a szabályozást számos ponton módosítani kell.

Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke

A több mint 87 ezer tagot számláló MKB Egészségpénztár tavaly 550 ezer számlával közel 4 milliárd forint értékben finanszírozott szolgáltatásokat. Ezek 64 százalékát a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök tették ki, ami 2006-hoz képest 4 százalékos növekedés. Ez a gyógyszerárak emelkedésével és azzal indokolható, hogy a gyógyászati és orvostechnikai eszközök finanszírozása szolgáltatásokon belül is tovább nőtt. Jelentős a fogászati kezelések, a kórházi „hotelszolgáltatások”, a soronkívüliséget biztosító ellátások, az őssejtlevétellel és -tárolással kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele. Ezek meglehetősen nagy összegűek, nem ritka a 300–500 ezer forintos számla kifizetése sem. A vizitdíj és a kórházi napidíj szintén elszámolható. A nyugták alapján a pénztár által visszatérített díj tavaly több mint 8 millió forint volt. Az üdülésre fordított összegek aránya és a sporteszköz vásárlására fordított összegek csökkentek.

Kricsfalvi Péter, a Dimenzió Egészségpénztár ügyvezető igazgatója

Az egészségpénztár csúcsköltései tavaly a következő területeken jelentkeztek: gyógyszervásárlás, magánorvosi ellátás, gyógyászati segédeszközök, optika, sporteszközök, sporttevékenység, vizitdíj. A darabszámokat tekintve a gyógyszerek árának a támogatása magasan vezeti a sort, több mint 77 ezer fölötti kifizetéssel. Ezt az orvosi ellátás, illetve a fogászati kezelések igénybevétele követi 15 ezer fölötti darabszámmal, de gyógyászati segédeszközért, illetve optikai vagy hallásjavító készülékért is több mint tízezerszer fizettek az egészségpénztári szolgáltatásokon keresztül. A Dimenzión át elszámolt vizitdíjak darabszáma tavaly 1509 volt. Érdekesség, hogy egészségpénztáron keresztül történő finanszírozással vettek igénybe a pénztártagok gyógykúrákat (léböjt-, fogyókúra). A Dimenzió emellett számolt el egészségterv-készítést, stroke-szűrést, táppénzkiegészítést, temetési költségeket és természetgyó-gyászati szolgáltatásokat is.

-->