A koalíciós partnerek egyeztetett módosító indítványokat terjesztenek február 11-én a T. Ház elé, így nem lesz akadálya annak, hogy az egy biztosító és több pénztár formában működő közbiztosítás az eredeti ütemterv szerint épüljön ki, s jövő januárban megkezdhessék működésüket a többségében állami tulajdonú pénztárak – fogalmazott Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A decemberben megszavazott jogszabályt az államfő megfontolásra küldte vissza az Országgyűlésnek, javasolva: legyenek erősebb garanciák arra, hogy a változások után is mindenki megkapja a szükséges egészségügyi ellátást.
A tervek szerint 22, többségében állami tulajdonú egészségpénztár jön majd létre, és az átmenetileg megmaradó Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódjaként megalakuló Nemzeti Kockázatközösségi Alapból finanszíroznák a drága beavatkozásokat. Ezeket ugyancsak a parlamentnek kell jóváhagynia, s tételesen az évenként elfogadott tb-költségvetéskor, annak mellékletében sorolják föl. A törvény szerint nem a pénztárak szabnák meg, hogy az APEH által beszedett tb-járulékból mekkora összegű fejkvótát kapnak a tagjaik után, azt évente felülvizsgálná és meghatározná az Országgyűlés. A törvénybe bekerült, hogy a kvótaszámítás alapja egy képlet lesz, amelyet folyamatosan finomítani kell. Kiszámításánál az adott pénztárhoz tartozók neme, kora, szociális körülményei és számos más, a képletben meglévő feltétel mellett főként az egészségügyi szükségletet (krónikus betegségek) veszik figyelembe, a területi kiegyenlítés ugyanis ez utóbbi mellett jöhet csak létre. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a társadalmi vitának e tekintetben komoly szerepe van a megváltozott feltételek kiválasztásában. A háttérszámításokat, azok felügyeletét egy arra specializált szervezetre bíznák. Jelenleg az egyes régiókban az ott kiépült egészségügyi kapacitások és nem az ott élők szükséglete dönti el, mekkora összeget hasítanak ki az egészségbiztosítási alapból, és ez igazságtalan. Arról is szó van, hogy a létrejövő vegyes tulajdonú pénztárak felügyelőtanácsaiba a járulékfizetők is delegálhatnak képviselőt. Egyelőre azonban nem állapodtak meg a koalíciós partnerek arról, hogy az OÉT vagy az egészségügyi miniszter tanácsadó szerve, a különféle egészségügyi szakmai szervezeteket, betegegyesületeket tömörítő Népegészségügyi Tanács képviselje-e a tb-járulékot fizetőket.
A Kiegészítő pénztárak szerepe
A társadalombiztosítást átvevő egészségbiztosítási pénztárak versenye serkenti a kiegészítő biztosításokat. Ezért számukra lényeges, hogy ezeket a kiegészítő ellátásokat maguk végezzék, vagy a velük társult, erre a feladatra létrehozott stratégiai partnereikre (önkéntes pénztárak, üzleti biztosítók) bíz-zák-e – olvasható a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. korábbi tanulmányában.
Elképzelhető, hogy komoly szerepük lehet az e területen már jól szerepelt társaságoknak.
