Nagy javulásra számítanak a bankok

A koronavírus-járvány második és harmadik hullámának negatív gazdasági hatásai ellenére a vállalati hitelállomány 2021 első negyedévében a tranzakciók eredőjeként éves alapon mintegy 190 milliárd forinttal, 6 százalékkal bővült. Ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya 2020 és 2021 márciusa között az előzetes adatok alapján 17 százalékkal nőtt. A tavaly márciusban bevezetett fizetési moratórium az esedékes tőketörlesztések csökkenésére, míg a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása céljából bevezetett jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramok az új szerződéskötésekre gyakoroltak kedvező hatást.

A vállalatok az első negyedévben mintegy 855 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, 28 százalékkal meghaladva 2020 azonos negyedévének kibocsátását.

A lakossági területen 2021 első negyedévében a hitelállomány 213 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, ennek 60 százaléka a babaváró hitelekhez volt köthető. A hitelállomány növekedési üteme éves szinten 13,7 százalékot ért el márciusban, ami továbbra is a legmagasabb érték az Európai Unió tagországai között. A fizetési moratórium hatásait kiszűrve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint a bővülés mértéke 5 százalék körül lehet.

Az első negyedévben megkötött új hitelszerződések volumene 16 százalékkal maradt el a 2020. január–márciusi értéktől, ám látni kell, hogy a bázisévben ekkor még épphogy megjelent a pandémia keresletcsökkentő hatása.

A jegybank márciusban már érdemi emelkedést mért, a lakáshitel-szerződések például 21 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának volumenét.

A jegybank hitelezési felmérése szerint mind a rövid, mind a hosszú távú hitelek esetében élénkülő keresletet várnak a bankok a következő hónapokban, s az üzleti célú ingatlanhiteleket érintő, szektorspecifikus okokra visszavezethető szigorítást leszámítva érdemben nem változtatnának a hitelezési feltételeken sem. A lakossági szegmensben a javuló gazdasági folyamatok miatt a bankok az elmúlt hónapokban már lazítottak a feltételeken, és előretekintve kisebb hányaduk további enyhítést is tervez. Mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek terén konjunktúrára számítanak.

A pénzintézetek helyzetértékelése ennek ellenére kettős. Miközben a múlt évben alapvetően a makrogazdasági környezetben rejlő kockázatok és azokkal összefüggésben az ügyfélkockázattal és a jövedelmezőséggel kapcsolatos bizonytalanságok tartották negatív tartományban a pénzintézetek konjunktúraérzetét, addig az idei első negyedévben a gazdasági környezetre vonatkozó vélekedések nagyot javultak.

Az első negyedévi adatok szerint még negatív tartományban vannak, ám a kereslet folyamatos erősödése és a banki verseny pozitív hatásai miatt a pénzintézetek konjunktúraérzete március végére a pandémiát követően ismét pozitív tartományba került.

Előretekintve pedig, a következő hat hónapban a kilábalás keltette pozitív gazdasági várakozások is pozitív tartományba lökték a mutatót, amelynek összértéke 18 ponton áll.

A konjunktúraérzet abban is segíti a bankokat, hogy az ügyfélkockázatokat a válság alattinál csekélyebb mértékűnek ítéljék meg, bár hozzá kell tenni, hogy a felmérésben a moratórium ismételt meghosszabbításának hatását még nem tudta mérni az MNB. Hosszú távon figyelmeztető az is, hogy a pénzintézetek jövedelmezőségre vonatkozó prognózisa továbbra is a negatív tartományban van. Mindezt annak fényében érdemes szemlélni, hogy a keresletre vonatkozó várakozások már a 2019-es abszolút konjunktúraév adataival vetekszenek. Látható azonban az is, hogy a növekvő kereslet mellett a pénzintézeteknek a versenyre vonatkozó előrejelzése is számottevő növekedést mutat, ez pedig negatívan befolyásolhatja a megtérülést.