Hitelezés A kis- és középvállalkozások a minőségi banki kiszolgálást keresik

Toldi Balázs: a következő időszakban kiugró növekedés várható a vállalati hiteleknél

PR
A Budapest Bank számára mindig is a kis- és középvállalkozói szektor volt a stratégiai szegmens, amelynek minőségi kiszolgálása változatlanul kiemelt cél – nyilatkozta a Világgazdaságnak Toldi Balázs, a hitelintézet vállalati üzletágának vezetője.

A Magyar Nemzeti Bank igen ambiciózus célokat fogalmazott meg a kis- és középvállalkozói hitelezés élénkítésével kapcsolatban. Mekkora a növekedési potenciál ezen a piacon, mekkora az az éves, szektorszintű bővülés az új kihelyezéseknél, ami reálisan tartható lehet?

A tavalyi év új kihelyezései és 2018 eddigi tapasztalatai alapján egyáltalán nem túlzóak a jegybanki célok. A Budapest Banknál tavaly a vállalati követelésállományunk – amely a hiteleken kívül más finanszírozási formákat (például a lízinget is) tartalmazza –, 13 százalékkal emelkedett, és az első 3-4 hónap alapján idén is tartani tudjuk, vagy túl is szárnyaljuk ezt a dinamikát. Nagyjából ezt az ütemet szeretné látni a 2030-ig terjedő időszakban az MNB is. Az előrejelzéseknél nem csak a már ismert, több hónappal korábbi számokat tartalmazó statisztikákra hagyatkozhatunk, hanem a várakozásainkat meghatározzák azok az ügyletek is, amelyek „csőben vannak”, vagyis valamilyen előkészületi stádiumban tartanak. Utóbbiaknál pedig a Budapest Banknál már látunk egy igen jelentős volument: nagyon sok az olyan ügylet, ami jóváhagyás alatt van, vagy már közvetlen a folyósítás előtti stádiumban tart. Mindezek alapján elmondható, hogy felrobbant a vállalati hitelpiac Magyarországon, az első három-négy hónapban már a 2008 előtti volumenek a jellemzők az új szerződéseknél. A kilátások szempontjából szintén biztató, hogy a kis- és középvállalati szektor forgalma is kiemelkedő mértékben – 17 százalékkal – növekedett a Budapest Banknál az áprilisig tartó egy év alatt, miközben a látra szóló- és folyószámlabetéteink állománya 32 százalékkal nőtt. A mi példánk pedig reprezentatívnak tekinthető, hiszen a részesedésünk 8 százalék környékén alakul, vagyis meghatározó szereplők vagyunk a piacon.

A beruházási célú hitelek mekkora részt képviselnek most az új kihelyezéseken belül, és mekkora lehet a jövőben a részarányuk?

A Budapest Bank követelésállományán belül hozzávetőleg 15 százalékos a beruházási hitelek aránya. A KSH adatai alapján az elmúlt időszakban a vállalati beruházások volumene még nem emelkedett számottevően – vagyis a növekedést leginkább az állami projektek generálják – ugyanakkor ha az előkészítés alatt álló projekteket nézzük, ebben nagymértékű növekedés várható. A vállalati üzletágért felelős vezetőként nagyon intenzív kapcsolatot ápolok az ügyfeleinkkel, és az elmúlt időszakban nem találkoztam olyan cégvezetővel, aki ne készülne valamilyen beruházásra a vállalkozásánál. Kedvező hatása lesz a vállalati beruházások alakulására az MFB Pontokon elérhető konstrukcióknak is.

Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője
Fotó: Budapest Bank

Milyen területeken lehet a beruházások növekedésére számítani a kkv-knál, melyek lehetnek a fejlesztési irányok, és az aktívabb ágazatok?

Nagyon aktívak a cégek az agráriumban, a feldolgozóiparban, az építőiparban, de a logisztika területén is. Az exportőrök, a külpiacokra termelő vállalatok nagyon jól teljesítenek Magyarországon. A tartós fogyasztási cikkek piacán – így például a személyautóknál – nagyon erős a kereslet világszerte, ami támogatja a hazai gyártók, azokon keresztül pedig a beszállítók fejlesztési terveit. A kapacitásbővítési igény pedig a beszállítóként működő kis- és középvállalatoknál is jelentkezik, ami a finanszírozási piacnak is jót tesz. Kockázatot jelentenek persze a dél-európai régiókban jelen lévő politikai bizonytalanságok, de a külső környezet alapvetően támogatja a növekedést. Az építőipar teljesítményének javulásához hozzájárulhat a Kisfaludy-program, illetve az energiahatékonysági programok. A beruházásokat támogatja ezeken felül a fogyasztás növekedése is, ez gyakorlatilag minden ágazatra élénkítő hatást gyakorol.

Milyen tényezők támogatják a kkv-hitelezés bővülését Magyarországon?

Egyfelől a nagy termelő vállalatok beszállítóinak kapacitásbővítő beruházásai. A Mercedes például pont a napokban jelentette be, hogy egymilliárd eurós beruházást hajt végre Kecskeméten, ami értelemszerűen a kkv-finanszírozási piacnak is jót tesz. A mezőgazdaság szinten egy kiemelt, folyamatosan fejlődő terület. Az agráriumban ráadásul elengedhetetlen az automatizáció, hiszen a növekvő munkaerőhiány, a nem kellően intenzív technológiai fejlesztés hamarosan a növekedés gátjává válhat. A harmadik erőteljesen fejlődő terület az ingatlan szektor: bár a lakásárak növekedési dinamikája az utóbbi időszakban lelassult, a kereslet változatlanul nagyon erős marad, ami fűti az építőiparban működő cégek finanszírozási igényét.

Fotó: Budapest Bank

A kkv-finanszírozás bővítését több nagybank és kisebb szereplő is a stratégiai területek közé sorolja, amit alátámaszt új konstrukciók – például néhány nap alatt elérhető gyorshitelek – megjelenése is. Az utóbbi időben minden, a területen érdekelt szereplő úgy vélekedett, hogy a szolgáltatások minősége lehet a siker kulcsa, az árverseny kevésbé mérvadó. Hogyan lehet érvényesülni ezen, a telítettnek tűnő piacon?

Nekem is az a véleményem, hogy a kkv-piacon érdekelt szolgáltatók akkor lehetnek sikeresek, ha kiemelt hangsúlyt helyeznek az ügyfélkiszolgálás minőségére. A Budapest Bank minden, 200 millió forint feletti árbevétellel rendelkező ügyfelénél biztosítja a személyes kiszolgálást. A gyors, automatizált hitelek megjelenése is fontos ezen a piacon – mi is jelen vagyunk a saját termékünkkel –, a garantőrök által biztosított hitelgarancia, vagy a nagy fedezeti arány sok esetben lehetővé teszi, hogy a hirtelen fellépő finanszírozási igényeket ilyen módon kezeljük. Itt viszont figyelembe kell venni, hogy jellemzően kis összegű, 50 millió forint alatti hitelekről van szó, amelyeknek a gyors elérési lehetőség a legfőbb előnyük. Minél nagyobb ugyanakkor egy vállalkozás, annál kevésbé szolgálható ki fix paraméterek mellett bevethető, dobozos termékekkel. A kkv-k ugyanakkor folyamatosan elérhető, megbízható banki kapcsolatra vágynak, amely rugalmasan, a helyzetükhöz alkalmazkodva ki tudja szolgálni az igényeiket: ez a kulcsa annak, hogy egy szolgáltató sikeres legyen, és egyre több – emellett elégedett – ügyfele legyen.

A Budapest Bank milyen szerepet tölt be most a kkv-finanszírozásban, és melyek a középtávú céljaik?

A Budapest Bank számára mindig is a kis- és középvállalkozói szektor volt a stratégiai szegmens, függetlenül attól, hogy éppen milyen szelek fújtak a piacon. A kkv-k számára teljes körű termékpalettát biztosítunk, miközben a hitelállományunk a piacot meghaladó ütemben növekszik. 2016-ban lépte át a vállalati követelésállományunk az 500 milliárd forintos határt, 2017-ben már a 600 milliárdos szintet ünnepelhettük, áprilisban pedig 640 milliárd forintnál jártunk. Ez a dinamika – amellett, hogy igen jónak számít – hűen tükrözi az elkötelezettségünket a terület iránt. A finanszírozási terület mellett a számlavezetési szolgáltatásoknál is erősek a pozícióink: az új folyószámla-szerződések alapján – a 200 millió és 10 milliárd forint közötti árbevételű vállalatokat figyelembe véve – a második helyen állunk. Az ügyfélkörünk összetétele, a portfóliónk minősége pedig szintén kiváló.

14:51
Gazdaság

Az elektromos autóknak áll a zászló

A Bloom­berg kutatása szerint már nem az a kérdés, hogy a világ gazdasága átáll-e az elektromos meghajtású járművekre, hanem az, hogy mikor és hogyan.
14:03
Gazdaság

Ltp után: a kormány felturbózná a csokot

Gulyás Gergely szerint a lakáskassza sokkal inkább volt kassza, mint lakás. A kormány azt tervezi, hogy kiszélesíti a családi otthonteremtési kedvezményt, de lesz falusi csok is.
Világgazdaság Piactér