BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Téltemetés, hagyományőrzés, maszkfaragás – ilyen a mohácsi busójárás

Idén sem maradtak téltemetés nélkül a magyarok, a mohácsi busók tettek róla, hogy megérkezhessen a jó idő. Február 8-án, csütörtökön ellepték Mohácsot a jelmezesek és kezdetét vette a busójárás, melynek részeként hat napon keresztül ágyúk dörrentek, máglyák égtek és rengeteg nép hagyománnyal találkozhattak az ide látogatók.

A mohácsi busójárás mondhatni elengedhetetlen része Magyarország minden évben megrendezendő fesztiváljainak, népszerűsége pedig évről évre nő. Idén február 8. és 13. között került megrendezésre a karnevál, és már csütörtökön, a fesztivál első napján is akkora volt a látogatottság, mint régen a szombati napokon. A látogatók számát a Covidnak sem sikerült letörnie, ugyanis az elmaradt 2021-es busójárás után 2022-ben ugyanakkora lendülettel érkeztek a látogatók, mint a világjárvány előtt. Többek között erről, és a fesztivál szervezéséről beszéltünk Mohács város polgármesterével, Pávkovics Gáborral, valamint a Busóudvar igazgatójával, Rosta Endrével, a maszkfaragás művészetéről pedig Englert Antalt, a népművészet mesterét kérdeztük.

A busójárás egyik ikonikus pillanata a vasárnapi máglyagyújtás.
Fotó: Gergely Máté

A busójárás hagyomány-átadás, nem bevétel

Egy ekkora fesztivál természetesen nem jöhetne létre teljesen önerőből: Mohács város polgárestere elmondta, hogy a korábbi években különböző kulturális alapok támogatását élvezték, idén viszont nem sikerült eredményesen pályáznia a városnak, mégis létrejött a fesztivál és a látogatók száma évről évre csak nő.

A városnak a busójárás nem bevételszerző rendezvény. Nem az a célunk, hogy ebből a város profitáljon és ezzel segítsük Mohács költségvetését, ami egyébként stabil lábakon áll

– mondta Pávkovics Gábor. Hozzátéve, a szervezőknek az a fontos, hogy a Mohácsra látogatókkal megismertessék ezt a hagyomány és esetleg egy vagy két évvel később újra el akarjanak jönni átélni a busójárás hangulatát, ezzel is növelve az esélyét annak, hogy fesztiválon kívül is visszalátogassanak. 

„Annyira népszerű a farsangunk, hogy most is a szombati napon a korábbi évek vasárnapjával vetekszik az ide látogatók száma” – mondta a polgármester, majd azzal folytatta, hogy emiatt igazi kihívást jelent a városnak a közlekedés és a parkolás akadálymentesítése, emiatt is gondolkodott el a városvezetés azon, hogy a busójárást kiterjesszék a Duna másik partján lévő területekre, Mohács szigeti oldalára is. „Aki a bácskai részről érkezik, főleg, amikor megépül a Duna-híd, akkor még jobban össze lesz kötve a város két része” – magyarázta Pávkovics Gábor.

A drónfelvételek és a kocsisorok alapján legalább 80 ezer látogatót saccolt a polgármester vasárnapra, amikor a busófelvonulás és a máglyagyújtás történik.

A 80 ezer látogató pedig önmagában sem számít kevésnek, viszont a Covid Mohácsnak sem kegyelmezett, 2021-ben ugyanis nem lehetett megtartani a busójárást a világjárvány miatt. Erről Pávkovics Gábor úgy nyilatkozott, hogy „emiatt nem volt egyáltalán visszaesés. Több hónapon keresztül különböző sajtófórumokra jártam, hogy elmondjam az ide látogatóknak, hogy ne jöjjenek Mohácsra a járványveszély miatt”. A polgármester elmondta, hogy a tiltást a látogatók megértették, a busók viszont nem: „ugyanúgy felöltöztek, elkezdtek házalni, és az volt a visszhang, hogy ez volt életük legjobb busójárása, mert visszaépítették a 80-100 évvel ezelőtti farsangolást és termékenységi varázslatot”.

Busójelmez kiültetve egy mohácsi erkélyre.
Fotó: Gergely Máté

Mohácson szokás mondani, hogy az év busójárástól busójárásig tart, a polgármester pedig erről csak megerősítően tudott nyilatkozni:

Nagyjából augusztus környékén ülünk össze először, hogy a következő busójárásnak mi legyen a programterve, mik az előző évi tapasztalatok. Viszont, a fesztivált követően, egy héten belül a busó társadalom és a szervezők leülnek, hogy megvitassák tapasztalataikat.

Pávkovics Gábor hozzátette, hogy a szervezők komolyan veszik a busóktól érkező visszajelzéseket, akiknek van saját etikai kódexük is, amihez szigorúan tartják magukat.

A busójárást viszont nem csak Mohácson lehet látni. A polgármester elmondta, hogy városi küldöttek rendszeresen járnak más fesztiválokra és egyes busócsoportoknak még külföldi szereplései is vannak több európai országban is, ahol autentikusan mutatják be a mohácsi busójárást.

Közösségi tér a hagyományőrzésre

Az idén 10 éves mohácsi Busóudvar is jelentősen hozzájárul a fesztiválhoz. Rosta Endre, az intézmény igazgatója elmondta, hogy ilyenkor nemcsak a városba látogatók, hanem a helyiek is nagy számban látogatják a Busóudvart, ez pedig azt mutatja, hogy mekkora igény van erre a kulturális térre. A Busóudvar egyszerre működtet múzeumot, maszkfaragó műhelyt és szolgál kultúrházként is, ahol több generációs találkozhat egymással, miközben a busójárás hagyománya veszi körül őket.

Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a fesztivál szervezőivel! A kezdetektől fogva egymásra vagyunk utalva. Idén is hónapokig szerveztük, hogy a programok ne ütközzenek egymással

– mondta Rosta Endre, aki azzal folytatta, hogy a koronavírus-járvány előtt éves szinten több mint 10 ezer látogatója volt az intézménynek. A 2021-es kihagyott év után ez visszaesett 6500 köré, viszont 2023-ban már érezhető volt a fellendülés, mivel már 9 ezren látogatták meg a Busóudvart. „Fontos a látogatók komfortérzetének növelése, melyet a tradicionális ételek főzésével, a helyi kézművesség bemutatásával és a zenekarokkal való kötetlen beszélgetéssel érünk el. Ennek a jó hírét tudják továbbadni a látogatók” – tette hozzá az igazgató. 

Rosta Endre 2009-ben kapta meg a népi iparművész címet, amikor az UNESCO az világörökség részévé nyilvánította a busójárást. „Szerintem a hagyomány ápolása a legfontosabb dolog. Már 2500 beöltözött van, az utánpótlással nincsen gond. Több foglalkozást is szervezünk a gyerekeknek, melyeken megismertetjük velük ezt a hagyományt” – mondta Rosta Endre, majd hozzátette, hogy

a Busóudvar legfontosabb küldetése, hogy a felnövekvő generáció magáénak érezze a busójárást.

Sokac lányok a Busóudvarban.
Fotó: Gergely Máté

Rosta Endre a maszkfaragás hagyományának átadásával kapcsolatban elmondta, évközben több fiatal is megkeresi, hogy tanítsa meg őket erre a művészetre, viszont hozzátette, hogy sokan félbe hagyják a tanulást. „A mohácsi busók zöme maga faragta a maszkját, ők csak kevesen vásárolnak” – tette hozzá az igazgató, és azt is elmondta, hogy egy átlagos méretű busómaszk 28-35 ezer forint köré tehető, de az értéket meghatározza a maszk és a rákerülő szarvak mérete.

A maszkfaragás hittel töltött művészet

A maszkfaragás művészetéről és rejtelmeiről Englert Antal mesélt, aki saját elmondása szerint idén 50 éve foglalkozik álarcok készítésével. A mohácsi maszkfaragó művész 1998-ban kapta a népi iparművészi címet és 2021-ben a népművészet mesterének is avatták. „A maszk és az álarc két külön dolog számomra: a maszkok kultikus tárgyak, hittel töltöttek és meg kell érni ahhoz, hogy az ember ilyet csináljon” – mondta Englert Antal, majd hozzátette, hogy emiatt csak 20 éve foglalkozik kimondottan maszkfaragással.

Rengeteg lelkes alkotó van, de nagyon nagy feladat, hogy egy olyan tudást kaphassanak, amivel rájönnek, hogy nem a mennyiség a lényeg, hanem az az érték, ami bennük van. Értéket előállítani akkor lehet, ha olyan tapasztalattal rendelkezünk amiben hiszünk

– mondta a maszkfaragó mester. 

A Busójárás hagyományának ápolásáról Englert Antal azt mondta, hogy legfontosabbnak egy olyan közösség újra szervezését tartja, melynek közös értékrendje és nyelve van, és meg tudja határozni a közös értékrendjét, mivel úgy gondolja, hogy „vissza kellene hozni azt az értékrendet, ami kicsit elveszett”. Elmondása szerint a 2021-es Covid évben megélt közös élmény is azért volt olyan erős, mert – ahogy az akkori fesztiválozók is mondták – nem másnak kellett megmutatni a busók hagyományát, hanem „a saját hitük és közösségük volt a fontos, hogy csak azért is megcsinálják a busójárást, mert volt egy közös érték”. 

A turizmus és az érték két külön dolog, amit szépen össze lehet dolgozni

– magyarázta Englert Antal és hozzátette, hogy fontos tudni hol van a határa a néphagyománynak és a fesztiválnak, mert a kettőnek más szabályai, más alkotóelemei vannak.

Englert Antal műhelyében lévő maszkok, álarcok.
Fotó: Gergely Máté

Englert Antal maszkfaragóműhelyében szinte alig lehet megmozdulni, olyan sok látogató érkezik a busójárás ideje alatt. „Ilyenkor a világ rázúdul a mohácsi népművészetre. A néprajzi kincs az jelen van az év fennmaradó részében is, jó lenne, ha hasonlóan együtt tudna létezni a turizmus többi elemével. Mindegyik terület külön-külön értékes, de összefogás nélkül nehezen működtethető” – mondta a maszkfaragó mester. 

A maszkfaragás művészetével kapcsolatban elmondta, hogy a fának lehetnek hibái, de nem kell mindent hibaként kezelni: „úgy tökéletlen minden, ahogy van, ettől még erősségként lehet használni. Ezzel nem azt mondom, hogy bármit meg lehet csinálni, de ha az ember lát benne értéket és meg tudod fogalmazni, faragni, akkor a többiek is elfogadják”.

A maszk lényege, hogy elhiggyük, hogy bármilyen gonoszság, csúfság és hiba jóra fordítható. A maszkot nem szabad tárggyá silányítani, hanem az érzéseinknek kell megjelennie, hogy érzéseket is váltson ki

– magyarázta Englert Antal. Arra a kérdésre pedig, hogy hány maszkot faragott életében, azt felelte – főleg a fent elmondottak után –, hogy sok álarcot készített, de nagyon kevés maszkot, szám szerint ötöt. Mindezt azzal magyarázta, hogy sok művét letagadná, de nem teszi, mert a gondolkodás és a látásmód változása természetes, a tagadással pedig az ehhez az öt maszkhoz vezető utat tenné semmissé. 

Aki idén lemaradt volna a mohácsi busójárásról, nem kell aggódnia, ugyanis már most lehet tudni, hogy a következő fesztivál 2025. február 27-től március 4-ig kerül megrendezésre. Az előző évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy nemcsak a látogatók, hanem az árusok, a programok és a beöltözött jelmezesek száma is folyamatosan nő, a karneváli hangulat pedig örök és állandó.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.