Lángos és szállás a Balatonon: ha jól tervezünk, olcsóbb lehet minden

A tudatos utazóké a jövő, ők azok, akiknek biztos nem kell lemondaniuk arról, hogy idén is a Balatonon nyaraljanak és megtalálják a pénztárcájuknak megfelelő pihenési módot – írta Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke a szervezet közleményében.

Ennek a tudatosabb hozzáállásnak köszönhetően sokan olyan helyet választanak, amelyek eddig kevésé voltak divatosak, ezeken a településeken olcsóbb a szállás és a szolgáltatások ára kisebb, ráadásul nyugodtabb a légkör is – tette hozzá.

Ők azok a vendégek, akik figyelnek arra is, hogy kevesebbet kelljen költeni szórakozásra, ezért a Balatonon az ingyenes események programturizmusa is élénkülőben van. Ezeket az eseményeket egész évben a Nyitott Balaton akció keretében is népszerűsítik, ez az oka annak, hogy egyre többen látogatják, a szabadtéri koncertek, filmvetítések, túrák és fesztiválok programjait is – emelte ki az alelnök.

Igaz, az előrelátó utazók nemcsak fejben aktívak, hanem fizikailag is. Képesek mondjuk felülni egy kerékpárra is csak azért, hogy félórával később egyenek egy jót – mondta Fekete Tamás. Szerinte egyébként idén már a fagylaltosokat is célkeresztbe állították azok, akik a balatoni utazások ellen kampányolnak. Történik mindez annak ellenére, hogy az idei Balaton Fagyija versenyen induló cukrászok többsége már több helyen elmondta, hogy idén nem lesz nagy árváltozás a nyaralóövezetben. Tavaly az átlagár 550 forint körül mozgott, idén pedig hatszáz forintot kell fizetni majd egy minőségi fagylaltért.

A Balatonra kezdenek visszaszállingózni a külföldi turisták, a szállodánkba sok cseh vendég foglalt szállást. Ők nem 3-4 napra foglaltak szobát, ahogy az átlag magyar teszi, hanem két hétre. Ezzel párhuzamosan Dubajból is érkezett több foglalásunk. Ők sem három napra, hanem hetekre lefoglalták prémium szintű szobáinkat – mondta Antal Bernadett az alsóörsi Hotel Laroba értékesítésért felelős vezetője. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az átlagárak az előfoglalási szezonban most még 10-15 százalékkal alacsonyabbak, mint majd az augusztusban lesznek. A szálloda vezetője úgy véli, hogy komoly összegeket spórolhat meg az, aki előre megtervezi és lefoglalja utazását. 

Ebben benne van a félpanziós étkezés is, de természetesen ez az ár 15 százalékkal magasabb is lehet majd főszezonban, amikor már vészesen fogynak a szobák. Antal Bernadett szerint leginkább azok panaszkodnak a balatoni árakra, akik nem terveznek előre, nem járják megfelelően körbe a lehetőségeket.

Idén korábban kezdődött a lángossal a hecckampány

Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója szerint idén egy kicsit a tavalyihoz képest korábban elkezdődött az a Balaton-ellenes hecckampány, amelynek főszereplője az extra drága lángos. Szerinte teljesen „normális”, hogy idén már tavaszi szezonban elkezdődött a Balatonnal kapcsolatos álhírek gyártása, hiszen éppen választási kampány zajlik az országban. Éppen ezért idén a tavalyinál is erősebb kritikával kell fogadni mindazt, amit az interneten olvashatunk.

Ha mindezt megtesszük, akár olcsóbb is lehet a nyaralásunk idén nyáron. Mint azt a szakértő elmondta:

Ezek az álhírek különböző formákban terjedhetnek, az interneten, a közösségi médiában, sőt még a szóbeszédben is. A dezinformáció turizmusra gyakorolt hatása széles körben elismert és már komoly szakirodalma is van, amely egyetemi előadások, kutatások alapját is képezi. A legtöbb vizsgálat megegyezik abban, hogy az álhírek globális hatást gyakorolnak a vállalkozásokra, és jelentős veszélyt jelentenek a turisztikai ágazatra, amely különösen ki van téve az álhírek hatásának, mivel világszerte emberek milliói által generált és fogyasztott információkra támaszkodik.

Gyakran a külföldi kormányok gerjesztik az álhíreket

Hogy az álhírek mennyire meg tudják keseríteni egy egész turisztikai régió életét, arra Bali az egyik legjobb példa. Ott 2017-ben kitört az Agung-hegy egyik vulkánja. Ez az esemény különösen nagy kihívást jelentett Balin a turisztikai szektor számára. A bizonytalan természeti viszonyok következtében a turisztikai látogatások száma jelentősen visszaesett. Ezt tovább súlyosbította a hírekben terjedő álhír: a YouTube-on keringett egy videó, amelyekben hatalmas lávafolyamok öntötték el a régiót, később kiderült, hogy ez egy másik vulkán kitörését mutatja, de akkor már késő volt, mert a média felkapta a hírt.

Az egyik sajtóorgánum még azt is hozzátette a videó képei mellé, hogy a vulkánkitörés miatt a kitelepítettek száma elérte a 15 millió főt, míg Bali lakossága akkor még csak 4,2 millió volt. Akkor, az indonéziai Bali sziget kormánya azzal vádolta meg a konkurens régiókat és országokat, hogy álhíreket terjesztenek a szigeten zajló vulkáni tevékenységek veszélyéről, hogy hasznot húzzanak a sziget természeti jelenségekkel kapcsolatos problémáiból – írta Éskovács Péter.