Papíronként ez 218 dolláros átlagárnak felel meg, ami több mint húsz százalékkal alacsonyabb a bejelentést megelőző napi záróárnál. A Tesla árfolyama a hírre minimálisan erősödött. A diszkontot a befektetés nagy volumene mellett a Teslát körüllengő bizonytalanságok is magyarázzák.
A Tencent érdeklődése a Reuters szerint logikus, hiszen maga is innovatív – internetes – szolgáltatásokat nyújt, amelyek a jövőben a Tesla önvezető és elektromos autóiban egyaránt bevethetők lesznek. A cég a Didi Chuxing, azaz a kínai Ubert felvásárló fuvarozóvállalat egyik legnagyobb befektetője is egyben, továbbá a mesterséges intelligencia autóipari alkalmazása terén is élen jár.
Kína kiemelt helyen szerepel a Tesla térképén: tavaly egymilliárd dollár feletti forgalmat értek el itt, 11,8 ezer elektromos autót adtak el, ami az előző évi mennyiség ötszöröse és a globális Tesla-értékesítések 16 százaléka. Huszonnégy szalonnal vannak jelen, 114 szuper-töltőállomást és 348 hagyományos töltőállomást építettek eddig. Kína már most a Tesla harmadik legnagyobb piaca, ahol – reményeik szerint – az ősszel debütáló, elérhető áron kínált családi elektromos autójuk, a Model 3 tarolni fog.
Ellentétes irányú mozgás is megfigyelhető az elektromos járművek piacán, hiszen például a Warren Buffett nagybefektető nevével fémjelzett Berkshire Hathaway a nemrég Komáromban buszösszeszerelő üzemet nyitó kínai „álomépítő műhely”, a Build Your Dreams (BYD) egyik főrészvényese lett.