Előnyben a nagy tévétársaságok

Az UEFA két éve kérte az EB-t, hogy állapítsa meg: ellentétes-e a fizetős és az ingyenes tévécsatornák egyidejű versenyeztetése a kizárólagos jogokért, vagy az sérti az EU alapszerződését. A bizottság most úgy találta: az együttes értékesítés ténye önmagában nem sérti a szabályt, mivel az elsősorban a hatékony eladást szolgálja, azonban a jelenlegi gyakorlat hátrányai felülmúlják ezeket az előnyöket. Az EB szerint a közvetítés jogdíjáért folytatott versenyben csak az igazán nagy társaságok rúghatnak labdába, ami a média koncentrálódásához és ezáltal a verseny korlátozásához vezet.
A kizárólagos jogokat birtokló társaság olyan előnyökhöz jut ugyanis, amelyek aránytalanná teszik a versenyt a többi piaci szereplővel szemben. Ráadásul a kizárólagosság révén az árak növekednek, és összességében kevesebb labdarúgás kerül a képernyőre.
A 72 európai klub részvételével megrendezett BL bevételeinek 80 százaléka, összesen 530 millió euró a tévéközvetítési jogokból származik. A jelenlegi gyakorlat szerint az UEFA meghatározott élő közvetítési idő vállalása mellett, igen szigorú feltételekkel, országonként általában egy-egy társasággal három-négy éves szerződést köt, más társaságok ezáltal még a mérkőzések összefoglalóinak közléséből is jó időre kimaradnak.
Az UEFA jelenlegi gyakorlatát bírálók azt is a vádak között említik, hogy a kizárólagos közvetítési jogok által a jelenlegi rendszer gátolja az olyan új technológiák terjedését, mint amilyen az internet vagy az UMTS. Az EB véleménye szerint az UEFA korrekciós intézkedései pedig nem eléggé hatékonyak, ráadásul átláthatatlan módon történnek, így egyedüli megoldást csak a közvetítési jogok kisebb-nagyobb csomagokban, rövidebb időtartamra való értékesítése jelenthet. Ekkor ugyanis több piaci szereplő jutna közvetítési lehetőséghez, amely forrásaikkal arányosan a kisebb szereplőknek, internetes portáloknak is esélyt adna.
Az EB-hez az elmúlt időszakban tévétársaságok, futballklubok, ügynökségek és nemzeti hatóságok részéről összesen 65 panasz érkezett az ügyben. Ezek alapján a Financial Times által megkérdezett szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a jelenlegi rendszer tovább élhet, változás azonban leghamarabb csak a következő év közepén lehetséges.
Az UEFA illetékesei azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a kifogás nem az együttes pályáztatásra, hanem a pályáztatás lefolytatásának módjára vonatkozik, ezért az akadályok aligha leküzdhetetlenek. Az uniós szabályok szerint az UEFA-nak három hónapon belül kell válaszolnia, a hátralévő időben pedig meghallgatást kérhet a biztosság versenyjogért felelős biztosától, Mario Montitól.
Az UEFA körül egyébként külön vitát kavart a bevételek elosztása is. A több mint félmilliárd euró negyede a szervezetnél marad, háromnegyedét pedig a klubok között osztják ki. Ez utóbbi rendszert a közelmúltban élesen kritizálta a skót bajnokság legnagyobb csapata, a Celtic. A stabil 60 ezer fős szurkolótáborral bíró gárda közvetítési díjakból az elmúlt szezonban 3,55 millió dollárt kasszírozott, míg az angol West Ham United a Premier League középmezőnyében ennek az összegnek jó ötszörösét kaphatta. A jelenlegi gyakorlat tehát sérti a kisebb országok érdekét, így a skót klub a brüsszeli bizottsághoz szándékozik fordulni.