BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parlament előtt az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény

Az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlesztése és az ingatlan-nyilvántartási eljárások teljes mértékű elektronizálása elengedhetetlenné tette az 1997-es törvény lecserélését egy új, a mai követelményeknek jobban megfelelő jogszabállyal.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) hatálybalépése óta eltelt több mint húsz évben jelentős társadalmi, gazdasági változások történtek, amelyek új igényeket támasztanak a jogi szabályozással és az elektronikus ügyintézéssel szemben. A kormány ezért döntött a Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt (E-ING Projekt) megvalósításáról, amelynek célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze, az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálja, így csökkentse a földügyi eljárások átfutási idejét és költségszintjét, ezáltal pedig a közigazgatási adminisztratív terhek is csökkenjenek.

Fotó: AFP

A fenti célok mentén folyó műszaki fejlesztéssel párhuzamosan szükség van az ehhez igazodó jogi szabályozási alapok megteremtésére, ami a jogi szabályozási reform révén valósulhat meg új ingatlan-nyilvántartási törvény és új végrehajtási rendelet megalkotása útján – olvasható a kedden a parlamentnek benyújtott új ingatlan-nyilvántartásáról szóló törvény indoklásában.

Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja és az ehhez kapcsolódó szabályozási reform lehetővé teszi, hogy

  • a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerű és a digitalizáció terén is versenyképes legyen nemzetközi összehasonlításban, ezáltal az ország versenyképességének növeléséhez is hozzájárulva;
  • a papír alapú ügyintézést felváltsa a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés;
  • az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolható legyen az állam más közhiteleselektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak és biztosított lesz az elektronikus információ-áramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás;
  • az ingatlan-nyilvántartás áttekinthető, teljes körű és naprakész legyen;
  • hatóságok, bíróságok, más jogosultak könnyebben hozzáférjenek elektronikusan a rendszerhez jogosultsági szint beállításával;
  • a megyei, illetve fővárosi kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladatait támogató rendszer, valamint a térképi adatbáziskezelő rendszer egységes legyen;
  • az intelligens adatbázis alkalmas legyen adatfeldolgozásra, adatkeresésre.
  • Az ingatlan-nyilvántartási szabályozás új elemei

    Kódexjelleg

    Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét ágazati

    jogszabály nem, hanem egységesen csak az ingatlan-nyilvántartási szabályozás határozhatja

    meg.

    Teljeskörűség elve – a bejegyzési elv kiterjesztése

    Az új szabályozás szerint az ingatlannal kapcsolatos olyan jog, tény és adat esetén, amely tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, a jog, valamint a tényen és adaton alapuló jog, illetőleg kötelezettség akkor érvényesíthető, ha a jogot, tényt, adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

    Az ingatlan-nyilvántartás primátusa

    Kiemelt cél, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben megismerhető legyen az adott ingatlannal összefüggésben fennálló összes jog és kötelezettség. A szabályozás nem vonná el az egyes ágazatoktól az ingatlanra vonatkozó szakmai szempontú nyilvántartás vezetését, azonban kötelezővé tenné, hogy az ágazati adatok az egységes ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek, valamint ehhez kapcsoltan az ingatlan-nyilvántartási adat elsőbbségét, közhitelességét mondja ki.

    Az automatikus döntéshozatal

    Az automatikus döntéshozatal tekintetében az általános közigazgatási eljárási kódex (a továbbiakban: Ákr.) az eljárási kereteket teremti meg, de a döntéshozatal módját az elektronikus ügyintézésről szóló törvény határozza meg. Az automatikus döntéshozatal ingatlan-nyilvántartási eljárásokban történő alkalmazását az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetővé teszi, illetve felhatalmazást ad a feltételeinek a végrehajtási jogszabályban való meghatározására. Az Ákr. külön garanciális szabályt tartalmaz az automatikus döntéshozatal tekintetében, ami az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazandó lesz: a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.