Kereskedelem Egyeztetések kezdődnek a Tesco, a Metro és az Auchan vezetőivel

Kétszázhúszezres bruttó alapbér a cél

Kereskedelem | Vállalatok | Vezető
A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik.

Az áruházláncok és a szakszervezetek közti őszi bértárgyalások tétje az, hogy bruttó 220 ezer forint körüli alapbért adjanak jövőre a munkavállalóknak – értesült a Világgazdaság. Ez azon alapul, hogy egy versenyképes bolthálózatnak 15-20 ezer forintos bérelőnyt kell biztosítania dolgozóinak a mindenkori garantált bérminimummal szemben, márpedig lapunk úgy tudja,

az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó.

A munkáltatók és a szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a kormány – információink szerint – hivatalosan csak november végén, december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat.

A több mint 17 ezer főt foglalkoztató Tesco a legnagyobb bolthálózatként évről évre a bérviták kereszttüzében áll. A hipermarket képviselőivel is azzal a szándékkal ül tárgyalóasztalhoz októberben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), hogy 219-220 ezer forintos kezdő bért érjen el. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Világgazdaságnak viszonyításképp elmondta, a Tescónál már ma is lényegében minden bér 2-essel kezdődik, hiszen a bruttó 197 ezer forintos alapbér ki­egészül a pótlékokkal és a 12-16 ezer forintos cafeteriával. De ahhoz, hogy az áruházlánc megőrizze bérelőnyét a garantált bérminimummal szemben, a várt többletbevételt is el kell érnie. Márpedig a 2018 februárjában zárt üzleti évben 636-ról 623 milliárd forintra csökkent a forgalom, az adózott eredmény pedig 50-ről 17 milliárdra mérséklődött.

A Metrónál kemény menet előtt állhat a KASZ
Fotó: MTI / Róka László

Ha zajos viták után is, de a Tescónál rendre megállapodás született, a Metrónál viszont kemény menet elébe néz a KASZ. Jókora, 20-30 ezer forint lehet a különbség az álláspontok között. A munkáltató azzal érvel, hogy 13-14. havi fizetést is ad, ebből fakadó előnye azonban akkor ér valamit éves szinten, ha megadja a szakszervezetek által megküldött 210 ezer forintos bérajánlatot, vagy legalábbis megközelíti. Ha nem történik érdemi előrelépés, a munkavállalók rövidesen sztrájkkal fenyegethetnek.

Egy hónapokkal korábbi felmérés már eleve elégedetlenséget tükrözött: úgy nyilatkozott a dolgozók 21 százaléka, hogy elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalékuk is elgondolkodik a váltáson. Lapunk ráadásul úgy tudja, ma sincs elég ember a vállalatnál, főleg a budapesti áruházakban: több esetben vidékről buszoztattak dolgozókat a fővárosba.

Míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – állapította meg Karsai Zoltán. Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha nehezen is, de találnak embert.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

07:09
Gazdaság

Formálódik a közszolgálati racionalizálás

Lesz az idén a minisztériumokban munkaerő-racionalizálás, de a konkrét számokról, a leépítés módjáról, a szempontrendszerekről még nem közöl részleteket a kormány.
06:33
Gazdaság

Átadás előtt a zalaegerszegi tesztpálya első üteme

Az év végén adják át a zalaegerszegi járműipari tesztpálya első három modulját, ezt követően pedig indulhatnak a tesztek – tudta meg a Világgazdaság.
Világgazdaság Piactér