Létkérdés marad a nemzeti agrárkassza

Mezőgazdaság | Vállalatok
Legalább 300-350 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatást ígér a gazdáknak a földművelésügyi tárca 2004-ben, ami 50-100 milliárddal haladná meg a magyar törvényi szabályozás szerint járó, 260 milliárdos minimális összeget. A minisztériumhoz tartozó Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) szerint az EU-tól várható pénzek jövőre nem lennének elegendőek, ezért meghatározók maradnak a magyar költségvetési (nemzeti) dotációk.

Teljes jogú tagként az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások három főbb címen érkeznek majd Magyarországra – mondja Udovecz Gábor, az AKII főigazgatója. A pénzek zömét az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) folyósítja. Az első csoportba a piaci intézkedések tartoznak, amelyek megkülönböztetés nélkül vonatkoznak majd az uniós és a magyar gazdákra. Ilyen lehet egy-egy exporttámogatási akció, a gabonaintervenció vagy a borlepárlás EU-s dotációja. Ha Brüsszel az ilyen típusú beavatkozásokat elhatározza, azok a hazai termelőkre is kiterjednek majd. Hasonló lesz a helyzet a takarmánygyártásnál, illetve a paradicsom-, a körte- vagy az őszibarack-feldolgozásnál. Összességében Magyarország e jogcímeken 15-20 milliárd forintra számíthat az EU-tól 2004-ben.

A második blokkot a termékpálya-szabályozások alkotják, amelyeket támogatási oldalról az úgynevezett közvetlen kifizetések testesítenek meg. Az EU 2004-től e címen csak a 25 százalékát kívánja folyósítani annak az összegnek, ami az uniós gazdákat megilleti. A támogatás 2013-ban (nemzeti dotációval együtt 2010-re) nőne száz százalékra. Az AKII számításai szerint a 25 százalékos mérték jövőre mintegy 70 milliárd forintnak megfelelő EU-s összeget tenne ki. A csatlakozási megállapodás értelmében a magyar kormány ezt – nemzeti támogatás címén – további 30 százalékkal egészíthetné ki, ami 80 milliárd forintot jelentene. Így közvetlen kifizetésként a hazai gazdák 150 milliárd forintot használhatnának fel.

A harmadik nagyobb csoportot a vidékfejlesztési programok jelentik, amelyek a strukturális alapokból finanszírozott, beruházási kiadásokat, illetve az EMOGA garanciarészlegéből támogatott, úgynevezett kísérő intézkedéseket takarják. Utóbbiakhoz tartoznak például az agrár-környezetvédelmi programok vagy a kedvezőtlen térségek dotációs projektjei. Itt nem automatikusan járó, hanem pályázatos pénzekről van szó, amelyekhez magyar társfinanszírozás társul. Az együttes dotáció maximális mértéke 2004-ben 76 milliárd forint lehet, de a piaci szereplők e keretnek csak egy részét tudják majd igénybe venni a valószínűsíthető pályázati hiányosságok miatt. Az összeg így inkább 30 milliárd körül alakulhat.

Az előbbiekből az következik, hogy 2004-ben az EU-ból reálisan 120-130 milliárd forintnak megfelelő támogatás érkezhet. Ezt Magyarország a 80-90 milliárdos közvetlen kifizetéssel és a vidékfejlesztési társfinanszírozással 210-220 milliárdra egészítheti ki. Az idén ugyanakkor a magyar gazdálkodók a hazai költségvetésből 236 milliárd forintnyi támogatáshoz juthatnak. Idehaza a dotációk évenkénti változását az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény határozza meg, amely minimum reálértéktartó, GDP-bővüléssel arányos növelést ír elő. Udovecz Gábor szerint a makrogazdasági előrejelzések azt tükrözik, hogy a mezőgazdaságot a költségvetésből törvényesen legalább 260 milliárd forintos dotáció illetné meg az EU-csatlakozás nélkül is 2004-ben. Ez tehát azt jelenti, hogy jövőre a belépéssel önmagában az agrárdotációs lehetőségek nem bővülnek. Ezért lesz nagy jelentősége annak, hogy a kormány a támogatásokat további nemzeti összegekkel ki tudja-e egészíteni a közvetlen kifizetéseken felül.

Az FVM vezetőinek nyilatkozatai szerint a minisztérium arra törekszik, hogy az agrárbüdzsé legalább 300-350 milliárd forint legyen 2004-ben. A csatlakozási megállapodás lehetőséget nyújt arra, hogy Magyarország brüsszeli engedéllyel új dotációs formákat vezessen be. Nem kell viszont hozzájárulás több más, úgynevezett zölddobozos támogatás alkalmazásához (például állatjóléti, környezetvédelmi, továbbképzési vagy marketingtámogatások), és igénybe vehetők lesznek a fel nem használt SAPARD-pénzek is. Ezenfelül a csatlakozástól számított három évig elvileg mindazon dotációs formákat fenn lehet majd tartani, amelyek a belépés előtt is hatályban voltak. E támogatások azonban érvényüket veszthetik, ha azokat Brüsszel a közösségi agrárpolitikával ellentétesnek találja.

A csatlakozáskor elsősorban az okozhat gondot, hogy meg kell szüntetni több ágazat eddigi minőségi dotációit (sertés, baromfi, tej, zöldség-gyümölcs). Feszültség származhat abból is, ha az EU-ban nem engedélyezett beruházási támogatásokat teljes mértékben törölni kellene. Az FVM szerint ugyanakkor már 2004-ben lesz mód a kompenzációra, 2005-től pedig a támogatási lehetőségek tovább bővülhetnek. Az EU fokozatosan száz százalékra növeli a közvetlen kifizetéseket, és a pályázatos vidékfejlesztési támogatások nagyobb arányú felhasználása is várható – állítja a tárca.

Korszakváltás előtt áll a Samsung

A Samsung Group elnökének halála felkeltette a családi részesedés értékesítésére vonatkozó befektetői reményeket, és nőtt a magasabb osztalék fizetésének lehetősége is.

Zöld busz program: minden második városi busz környezetbarát lesz

A kormány a Zöld busz programban 36 milliárd forinttal támogatja az elektromos autóbuszok beszerzését.

Magyarország harcba száll a fuvarozók érdekeiért az Európai Bíróságon

A magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási Csomag irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében.

Francia tulajdonba kerül a lenti tetőcserépgyár

Az összeolvadással Európa vezető kerámia tetőcserépgyártó vállalkozása jön létre.
Világgazdaság Piactér