A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások csaknem annyi árutömeget szállítottak 2002-ben, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az árutonna-kilométerben számított teljesítmény kismértékben bővült. Közúton – az ágazaton kívüli vállalkozásokat is figyelembe véve – a szállított árumennyiség 3 százalékkal csökkent, az árutonna-kilométer értéke pedig 2 százalékkal nőtt.
Az elmúlt év végén szállítási, valamint szállítást kiegészítő tevékenységgel és utazásszervezéssel 29,5 ezer egyéni és 12,4 ezer társas vállalkozás foglalkozott. Az említett szakágazatokban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások adatait tekintve az alkalmazásban állók létszáma kismértékben, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 13 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Tavaly a havi bruttó átlagkereset 115,4 ezer forint volt, szemben a nemzetgazdaság 122,5 ezer forintos átlagával.
Az ágazathoz tartozó vállalkozások 2002-ben 207 millió tonna árut szállítottak. A közúton és vasúton szállított áruk mennyisége közel azonos volt az előző évihez képest, míg a kisebb részarányú vízi szállításban ez a teljesítménymutató 3 százalékos növekedést mutatott. A szállítási teljesítmény 26 milliárd árutonna-kilométer volt. Közúton és vízen 5 százalékkal nőttek a teljesítmények, vasúton kettővel visszaestek. A közúti áruszállítás 2002. évi részesedése (50 százalék) két százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a vasúti áruszállításé változatlan maradt (29 százalék).
Belföldi viszonylatban a szállított árutömeg kissé csökkent, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 1 százalékkal nőtt. A közúti áruszállítás javította az árutonna-kilométerben mért, ágazaton belüli pozícióját: részesedése egy év alatt 70 százalékról 72-ra nőtt, míg a vasúté 20 százalékról 18-ra csökkent.
A nemzetközi árufuvarozásban a szállított áruk mennyisége 1 százalékkal, az árutonnakilométer-teljesítmény minimális mértékben nőtt. A közúti áruszállítás két százalékponttal a nemzetközi fuvarokban is növelni tudta részesedését (36 százalékra), míg a vasúti szállításé nem változott (35 százalék). A közúti fuvarozásban – a szállítás árutonna-kilométerben kifejezett értékének 3 százalékát teljesítő ágazaton kívüli vállalkozásokat is figyelembe véve – a szállított áruk tömege 3 százalékkal visszaesett, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény azonban 2 százalékkal bővült. Az átlagos szállítási távolság 5 százalékkal emelkedett, miközben a futásteljesítmény 4 százalékkal csökkent.
A magyarországi úti céllal belépő, árut szállító – azaz rakottan érkező – külföldi tehergépjárművek száma minimális mértékben, a rakottan kilépőké 3 százalékkal nőtt. A külföldi tehergépjárművek tranzitforgalma 7 százalékkal bővült (a növekedés különösképpen a jugoszláv határszakaszon volt jelentős mértékű). A rakottan belépő magyar tehergépjárművek darabszáma 5, a kilépőké 6 százalékkal emelkedett.
