Ludman Lajos: Úton a tudásalapú társadalom felé

Ma már nyilvánvaló, hogy a világpiaci versenyben a tudásalapú társadalmak és gazdaságok fejlődnek a leggyorsabban. A tudásalapú gazdaság térhódításának előfeltétele az információs infrastruktúra és a társadalom informatikai fogadókészségének folyamatos fejlesztése, amelynek megteremtésében meghatározó szerepet a hazai és külföldi vállalkozásoknak - így elsősorban az informatikai és telekommunikációs piac szereplőinek - kell játszaniuk. Ehhez megfelelő üzleti környezetre van azonban szükségük, amelynek létrehozása, fenntartása és indokolt módosítása az állam- és a közigazgatás feladatát és felelősségét képezi.

A múltban már sok értékes kormányzati koncepció született, de nem állt még össze egy elfogadott stratégia és stratégiai vezetési mód, amely rendszerben gondolkodva és módszeresen tárná fel az információs korszak kihívásait (nemcsak a lehetőségek, hanem a veszélyek oldaláról is). Egy ilyen stratégiai terv meghatározza a kihívásokra adandó válaszokat, akciókat kezdeményez, és kormányzati oldalról gondoskodik azok megvalósításáról, folyamatosan figyeli és értékeli az elért eredményeket, és visszacsatolást nyújt a tervezéshez. A most születő Távközlési és Informatikai Minisztérium egyik első - s talán legfontosabb feladata - az információs társadalom megvalósítását szolgáló kormányzati stratégia kidolgozása és rendszeres aktualizálása a fejlődés figyelembevételével.

Az új minisztérium feladatai a világpiaci verseny és a magyar uniós csatlakozási folyamat révén jórészt determináltak. A feladatok megvalósítását segíthetik részletesen kidolgozott EU-akcióprogramok és jó példák is (Írország és Dánia), amelyek alkalmazása nagyban elősegítheti és gyorsíthatja az unió anyagi forrásainak bevonását is a hazai fejlesztésekbe. A legújabb, eEurópa 2005 című akcióprogram céljai közé tartozik, hogy kedvező feltételeket biztosítson a magánbefektetéseknek, az új munkahelyek teremtésének és a termelékenység javításának. Emellett az államigazgatás (e-kormányzat koncepció) és az állam szolgáltatásainak modernizálását tűzi ki feladatul, és mindenkinek biztosítani szándékozik a lehetőséget a globális információs társadalomban való részvételre.

A fenti célok - jóllehet ambiciózusak - megalapozottak, és idehaza is érvényesek lehetnek. Ennek megfelelően az informatikai szakma elvárásai az új hatósággal szemben nem különböznek a társadalom és a gazdaság egésze számára fontos elvárásoktól, amelyek az alábbiakban foglalhatók részletesebben össze:

A Távközlési és Informatikai Minisztérium felelőssége, hogy szabályozás révén olyan környezetet teremtsen, amely vállalkozóbarát, és az internet minél szélesebb körben történő elterjedését hatékonyan elősegíti. Ehhez a liberalizáció kiteljesítése mellett szükség lehet a piaci folyamatok eredményeként kialakuló monopóliumokkal szemben történő fellépésre is.

Egy modern ország infrastruktúrájához ma éppúgy hozzátartozik az információs szupersztrádák hálózata, mint a közmű- vagy úthálózat. Emiatt a szélessávú internet-hozzáférés országos alap-infrastruktúrájának fejlesztésében, üzemeltetésében és a magyar fizetőképes keresletnek megfelelő áron történő biztosításában az államnak hasonlóképpen szerepet kellene vállalnia, mint az egyéb infrastrukturális fejlesztésekben.

A minisztérium egyik legfontosabb feladata, hogy az EU-integrációs folyamatot a magyar közigazgatás informatikai-szabályozási "illesztésével" elősegítse. Ugyanilyen fontos, hogy a kormányzat támogassa az információs társadalom kialakítását célzó EU-programokhoz való csatlakozást.

Az elektronikus kereskedelem nyitott jogi-szabályozási kérdéseinek tisztázása, ezzel elterjedésének támogatása kiemelt jelentőségű. Ez azért is fontos állami feladat, mert az e-kereskedelem egyik haszonélvezője - a potenciálisan jelentős forgalom adóztatása révén - a mindenkori állami költségvetés. Az elektronikus gazdasági tevékenységek folytatásához szükséges jogi környezet megteremtése alapvető fontosságú. Ezen belül is kiemelten kezelendő az elektronikus hitelesítés, a fogyasztóvédelem, a szerzői jogvédelem, a verseny, az adóztatás, a pénzügyi tranzakciók, a magánélet védelme, valamint az elektronikus bűnözés elleni fellépés.

Az állami intézmények informatikai szolgáltatásainak hatékonyságát e szolgáltatások piaci versenyeztetése jelentős mértékben emelhetné, miközben a költségek jobban kontrollálhatók és csökkenthetők lehetnének. Egy ilyen rendszer feltételrendszerének kidolgozására is az Informatikai Minisztérium lehet a magyar közigazgatás legalkalmasabb szereplője.

A szabályozás mellett fontos azon régebben elkezdett állami akciók folytatása és olyan új projektek elindítása is, amelyek mind az egyén, mind a vállalkozások számára rövidebb távon is kézzelfogható eredményekkel szolgálnak. Ilyenek például a korábban elindított - az internet széles körű használatát elősegítő - kormányzati kezdeményezések (Sulinet, kormányzati portál) folytatása, az egységes informatikai curriculum létrehozása és bevezetése az oktatásban, az állampolgári ügyintézés egyszerűsítése, internetalapú megvalósítása és a lehető legszélesebb körű elérés biztosítása, a kormányzati portál funkcionalitásának továbbfejlesztése és tartalmának bővítése, a közalkalmazottak rendszeres informatikai képzése és továbbképzése, a vállalkozások és az állami intézmények kapcsolatában az adminisztráció és adatszolgáltatás internetes megvalósítása, a közbeszerzések adminisztrációjának egyszerűsítése, a folyamat elektronizálása stb.

Kovács Kálmánnak, az új miniszternek nincs könnyű dolga, hiszen nemcsak a temérdek szakmai feladat megoldása vár rá, hanem a teljes magyar közigazgatás informatikai "megváltása" is, amely a körülmények ismeretében embert próbáló feladat. A szakmai teendők megvalósításában az új miniszter bizonyosan számíthat a szakmai szervezetek és az informatikai vállalkozások támogatására, amelyek a minisztérium létrehozásában az információs társadalom felépítésének határozott kormányzati szándéka mellett a terület fontosságának elismerését és magas szintű érdekképviseletének esélyét is látják.