Sztrájktörők

Előrebocsátom: sztrájkolni mindenkinek joga van, persze a törvényes keretek betartása mellett. A munkabeszüntetés a világ minden részén bevett módszere a dolgozók nyomásgyakorlásának. Mondhatnánk: a piacgazdaság része. Az azonban elszomorító, ahogy egyes érdekvédelmi szervezetek visszaélnek a helyzetükkel.

Ahogy Párizstól New Yorkon keresztül Londonig, úgy nálunk is főként azok nyúlnak a sztrájk eszközéhez, akik nemcsak tulajdonosaiknak tudnak komoly gazdasági károkat okozni, de piaci verseny híján, megkerülhetetlen voltuk miatt képesek másokat is sakkban tartani. A tömegközlekedés tipikusan ilyen terület. Most is két olyan vállalattól érkeznek hírek sztrájkfenyegetésről, amelyek országos méretű kárt tudnak okozni. A MÁV-nál az immár szokásos erőfitogtatás a hírek szerint ezúttal csak egy szakszervezetre korlátozódik, a többieket valahogy nem „csapta meg” a sztrájkhangulat. Mintha nem is ugyanannál a cégnél dolgoznának.

Ennél is furcsább azonban, ami a Budapest Airportnál történik, ott február 1-jéig elhalasztották a munkabeszüntetést, miután márciusig nem bocsát el senkit az új tulajdonos. A repülőtér dolgozóinak követelései eleve irreálisak voltak, hiszen a magyar átlagfizetésnél most 50 százalékkal többet kereső alkalmazottak évek óta jóval az infláció feletti béremelést és egyéb bőkezű juttatásokat kaptak. Nem tudni, mi a mostani váratlan tűzszünet oka – talán az új tulajdonos birtokon belül kerülése –, és hogy vajon mi lesz a folytatás. Az azonban valamelyest megnyugtató lehet, hogy a dolgozók ezentúl nem a puha kezű, pazarló államot zsarolják tovább, hanem egy kőkemény, profitorientált tárgyalópartnerrel állnak majd szemben. Aki vélhetően megválik majd azoktól, akikre valóban nincs szüksége, és akiket eddig – a még nagyobb elérhető nyereség terhére – a mi adónkból finanszíroztak.