Új lehetőségek a hálózati infrastruktúra-fejlesztésben

Alapjaiban változhat meg az energetikai szektor képe belátható időhorizonton az energiapiacon várható átalakulások következtében. A hazai energiafogyasztás emelkedő pályán mozog, a kiszolgálásához olyan energiatermelő rendszerek kialakítására lesz szükség, amelyek hosszú távon is képesek megfelelni a folyamatosan növekvő igényeknek. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) által szolgáltatott, hazai energiatermelésre vonatkozó adatok szerint 2019-ben a hazai villamosenergia-termelés csaknem felét az atomenergia biztosította, ezt követte a földgáz 27 százalékos aránnyal, majd kevéssel 12 százalék felett a megújuló energiaforrások, végezetül 12 százalék alatti részesedéssel voltak jelen a termelésben a mára már elavult és gazdaságtalan technológiának számító szén- és lignittüzelésű erőművek.

A változás a szén- és ligniterőművek miatt következik majd be, mivel 2030-ig a rendszerirányító beszünteti a termelést az elavult technológiát használó erőművekben, kivezetve őket a piacról. Jelentős betöltendő űrt hagynak maguk után, még akkor is, ha egyes blokkok korszerűsítéséről döntenek. A rendszerirányító feladata, hogy megtalálja az optimális megoldást a kieső energiatermelés pótlására.

A napjainkban egyre népszerűbb úgynevezett zöldenergia lehet egyebek mellett a megoldás a problémára, mivel a megújuló energiát termelő rendszerek már jelenleg is előnyben vannak a szén- és ligniterőművekhez képest. Az elmúlt tíz év növekedési tendenciái a szegmens erőteljes bővülését vetítik előre, mindamellett az sem elhanyagolható tény, hogy ezen belül az üzemelő szél- és naperőművek aránya még viszonylag alacsony, így a fokozatos növekedéssel az átállás is könnyebben valósítható meg. Az időjárástól is függő energiatermelő rendszerek esetében természetesen számolni kell a termeléshez kedvezőtlen időjárási tényezővel is, összességében azonban – tekintettel az egyre inkább elterjedő energiatároló megoldásokra – még így is előremutató megoldás lehet a megújuló energiák fejlesztése.

Az emelkedő áramfogyasztási adatokkal párhuzamosan a magyarországi villamosenergia-rendszer csúcsterhelése is nőtt. A Mavir adatai szerint tavaly haladta meg először a téli csúcsterhelés a 7000 megawattot, és várható, hogy ez a trend folytatódik. A Mavir azt is jelzi, hogy akár 1000 megawattal is emelkedhet a csúcsterhelés 2030-ra. A rekordok okaként egyrészt a nyári kánikulai napokon a légkondicionálók áramfogyasztása jelölhető meg, másrészről a tartósan alacsony átlaghőmérsékletű és borúsabb téli napokon az intenzívebb fűtés, de a karácsonyi időszakot megelőző fokozott ipari és kereskedelmi felhasználás és az ünnepi díszkivilágítások is számottevően emelik a fogyasztást.

Nagy lehetőség előtt állnak tehát az energetikai kivitelezők, hiszen a fejlesztendő energiatermelő rendszerek velejárójaként a kiszolgáló és a közvetítő infrastruktúra fejlesztése is elkerülhetetlen. A 2030-ig jelzett fogyasztási terhelés kezeléséhez, a villamosenergia-termelés bővüléséhez nélkülözhetetlen a hálózati kapacitásbővítés.

Versenyelőnyt jelenthet ezeknek a társaságoknak, ha a hagyományos technológiák mellett beható szakértői ismeretekkel rendelkeznek a zöldenergiát termelő rendszerek területén, hiszen így eleve jobb esélyekkel indulhatnak a szolgáltatók fejlesztési céllal kiírt pályázatain. Az újonnan kiépítendő hálózati rendszerek és alállomások révén pedig az infrastruktúra is egyre stabilabbá válik, amely amellett, hogy a szakemberek ezreinek biztosít folyamatos munkát és megélhetést, egyúttal lehetőséget ad a fogyasztási tendenciák növekedési pályán tartására.