Az év vége felé közeledve egyre feszültebbé válnak a munkáltatók és a munkavállalók is. Persze mondhatnám, hogy ez csak az éves zárás és a karácsonyi készülődés feszültsége, de ennél most jóval nagyobb a tét. Egyre élesedik a vita a felek között a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban és egy fontos igazodási pontot már most is ismerünk. 

A kormányzat bejelentése szerint nincs lehetőség a munkáltatói adóterhek – nevesül a szociális hozzájárulási adó – további csökkentésére.

Mondjuk amilyen számokról mostanában hallani lehet, a szocho egy-két százalékpontos csökkentése aligha segítené ki a bajból a munkáltatókat. Ugyanis egyre biztosabbnak tűnik, hogy a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások kiindulási alapja az idei és a jövő évi átlagos infláció lesz. Az idei évre vonatkozó átlagos inflációt már nagy bizonyossággal meg lehet jósolni. Az várhatóan valahol 14,5 százalék körül alakulhat. Ennél már fogósabb kérdés a jövő évi infláció becslése. Kiindulási alapként itt a központi bank vagy a Pénzügyminisztérium becslései lehetnek majd mérvadók. Előbbi esetében a mára már eléggé elavult szeptemberi előrejelzés áll most rendelkezésre, amely jövőre maximum 14 százalékos inflációt vetített előre. Nincs kétségem afelől, hogy a decemberi Inflációs Jelentésben ez az előrejelzés magasabb lesz. Különösen akkor, ha a kormány január elsejétől kivezeti az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árat. Ennek eltörlése – minden más változatlansága mellett – a jövő évi átlagos inflációt további 2 százalékponttal toldja meg.

A kormányzat legutóbbi, félhivatalos álláspontja, hogy 13 százalék körül lehet jövőre az átlagos áremelkedési ütem. 

Ez ugyanis a jövő évre vonatkozó nyugdíjemelési javaslat. Persze még a Pénzügyminisztérium is adós egy friss előrejelzéssel és a jövő évi költségvetési terv átírásával. A piac már most jóval magasabb inflációval számol. Az ING Bank például jövőre 16-17 százalék közötti árszínvonal emelkedést jelez előre, amihez hozzájönne még a 2 százalékpontos többlet az üzemanyagár-sapka teljes kivezetésével.

Ezeket a számokat elnézve a munkavállalói közösség nem adja majd alább 15 százaléknál a minimálbér-emelésre vonatkozó kérését. Különös tekintettel arra, hogy idén is – egy jóval alacsonyabb inflációs környezetben meghozott döntés alapján – 19,5 százalékkal nőtt a minimálbér. Egy ilyen klasszikus, egy lépésben történő, csupán egy évre előretekintő minimálbér emelésnek ugyanakkor komoly gazdasági következményei lehetnek.

forint
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

A vállalatok az elmúlt évek sokkjai alatt egyre inkább védtelenné váltak az új, beérkező sokkokkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy jellemzően nem a tőkeerős magyar és nemzetközi nagyvállalatok azok, akik elsősorban közvetlenül érintettek a minimálbér-emelés költségvonzatában. Itt sokkal inkább az egyébként is komoly termelékenységi deficittel küzdő mikro- és kisvállalati szektor, kisebb mértékben a középvállalatok a legfőbb érintettek. Elég csak megnézni az MNB 2022. júliusában kiadott termelékenységi jelentését, mely egyértelműen kimondja, hogy „a termelékenységi rés a kkv-k és a nagyvállalatok között továbbra is nagy. A kkv-k átlagos munkatermelékenysége alig 56 százalék a nagyvállalatokéhoz képest.”

Ez nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy ugyanakkora kibocsátást nagyjából kétszer akkora munkaráfordítással tudnak előállítani a kkv-k. A helyzetet pedig bonyolítja, hogy a termelői, vagyis előállítási árak az iparban és a mezőgazdaságban is még mindig drasztikusan emelkednek: 40-60 százalékkal éves bázison. Mindezt fűszerezzük meg egy technikai recesszióval. Munkáltató legyen a talpán, aki szemrebbenés nélkül rábólint egy 15-20 százalék közötti minimálbér emelésre. Mert minden egyes munkavállalónak végül ez lesz a kiindulási alap. 

A bértorlódás elkerülése miatt a vállalatok pedig kénytelenek lesznek általánosságban két számjegyű béremelést végrehajtani. 

A nagy kérdés, hogy végül ki állja majd a számlát. A Coviddal, az energiaválsággal és a szelektív adóemelésekkel sokkolt vállalatok a jövedelmezésük csökkenésével? Vagy a fogyasztók az ár-bér spirál miatt még magasabbra szökő inflációval?

Az idei bértárgyalás tehát vízválasztó lesz, amely eldöntheti, hogy a tartósan magas inflációs rezsimben ragad-e Magyarország, vagy megtalálja abból a kiutat. Utóbbira is van megoldás: rugalmasság mindkét fél részéről és egy többéves keretmegállapodás, ami kiszámíthatóvá teszi a játékszabályokat. Erre pedig amúgy is szükség lenne, hiszen elméletileg két év múlva életbe lép az EU által meghatározott minimálbér direktíva.