Ahogy az utóbbi időben már hozzászokhattunk, a múlt héten sem árasztották el a kedvező makrogazdasági hírek a médiát. Leginkább még a GDP-bővülés szerkezetének alakulása volt megnyugtató, bár a hosszú távú fenntarthatóság itt is erősen kétséges. A második negyedév kismértékű gyorsulásában kiemelkedő szerepet játszó belföldi felhasználás bővülésének forrása ugyanis a várakozással szemben nem a többletimport, hanem a készletezési tevékenység visszaesése volt. A termelési oldalról összerakott GDP azt mutatja, hogy az ipari teljesítmény “hozzáadott érték alapon” továbbra is alulmúlja az egy évvel ezelőtti szintet. Még kellemetlenebb, hogy az elmúlt másfél esztendőben – az idei első negyedév minimális bővülését nem számítva – az ipar teljesítménye mindig alulmúlta az előző negyedéves szintet. Ugyanakkor a 3,1 százalékos növekedési ütem a jelenlegi konjunkturális körülmények között és régiós összehasonlításban is kedvezőnek mondható.
Ha a KSH számai a helytállóak, akkor Magyarországon az elmúlt hónapokban nem érvényesült az ikerdeficit-jelenség, mert a kereslettöbbletet a készletezési tevékenység csökkenése révén elégítette ki a gazdaság. Ezzel ellentétben a folyó fizetési mérleg hiánya azt sugallja, hogy a bérnövekedés hatására megugró lakossági fogyasztás az importot húzta. Erre utalnak a nyár végi adatok is: a pesszimista várakozásoknak megfelelően hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg az egyensúlyi szempontból hagyományosan jó hónapnak számító augusztusban. A turizmus gyengélkedése mellett az árubehozatal gyors növekedésére visszavezethető deficit mellett azonban kedvező jelenségek is megfigyelhetők: általánosan megfigyelhető, hogy élénkül a külkereskedelmi forgalom, és a közvetlen tőkebefektetések is növekednek.
Az év egészében 3 milliárd eurót is meghaladó hiány halmozódhat fel a folyó mérlegben. Bár a romlás mértéke látványos, a folyó deficit GDP-arányosan még messze van a kritikusnak nevezhető szinttől. Cinikusan fogalmazva: arról, hogy ez ne legyen sokáig így, a költségvetés mindent megtesz. Az államháztartási folyamatok nem csupán a kétéves költségvetésben foglaltaktól, de a felülvizsgált tervektől is fényévnyire vannak, szeptemberig a teljes esztendőre tervezett hiányt 50 százalékkal haladta meg a passzívum. Ráadásul a következő hónapok egyenlegét további tényezők (adócsökkentés, közalkalmazotti béremelés) növelik, így a piac egyre nagyobb figyelemmel nézi a következő évi terveket.
