Megnyugtató egyensúly

A legkisebb meglepetés talán éppen a legfontosabb számokban volt: a második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) az előzetes adatnak megfelelő ütemben nőtt, ráadásul nagyjából a várakozásokkal egyező szerkezetben. Egyértelművé vált, hogy az ipari termelés látványos lassulása tartós trend, a feldolgozóipar növekedése immár alig 3 százalékos, pedig tavaly még egyértelműen ez az ágazat adta a gazdaság lendületét.
A második negyedév 4 százalékos bővülését most elsősorban a hazai kereslet és az idegenforgalom által húzott szolgáltatási szektor adta. A jó termés a harmadik negyedévben minden bizonnyal a mezőgazdaságban is látványos számokat hoz majd (igaz, a tavalyi teljesítmény után van honnan fejlődni). Mindez a Magyarországon előállított hozzáadott érték kisebb szerkezeti átrendeződését jelentheti. Hosszú idő után a mezőgazdaság és a szolgáltatási szektor részaránya is növekedhet a teljes GDP-n belül -- az ipar rovására.
A második negyedéves adatok ugyan csak kisebb mértékű lassulást mutatnak, egyes elemzők azonban úgy vélik, az egy év alatt megvalósult 4 százalékos növekedés valójában az első három negyedév teljesítménye, az utolsóban már rendkívül visszafogott volt a gazdaság. Éppen ezért a szakértők további lassulást várnak.
Sokkal nagyobb meglepetést okozott a folyó fizetési mérleg statisztika, amely az utóbbi hónapokban rendre jobban alakult a várakozásoknál. Augusztusban, ha lehet, még nagyobb volt a kellemes meglepetés, hiszen olyan többlettel zárt a mérleg, amely az egész éves hiányt 365 millió euróra tornázta le. A friss adat hatására a piaci elemzők sorra módosítják az év végi prognózisokat, és ma már az számít pesszimista szakértőnek, aki 2 milliárd euró feletti hiányt vár. A javuló folyó mérlegre nehéz magyarázatot találni. A Gazdasági Minisztérium által megjelentetett külkereskedelmi mérleggel összevetve (és eltekintve a kettő között fennálló -- immár hagyományosnak mondható -- réstől) úgy tűnik, hogy az áruexport látványos lassulását a behozatali dinamika csökkenése kíséri. Ez természetesen csupán a jelenség leírása, a valós okok egyelőre nem világosak.
A világgazdaságban csendesebb volt a hét, "csupán" tucatnyi üzleti és lakossági bizalmi index nyugtázta az amúgy is ismert tényt: az amerikai terrorcselekmények hatására erősen romlottak a konjunkturális kilátások.