Bírságtól bírságig

A várhatóan jövő évtől módosuló versenytörvény a jogsértő vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékában maximálja a kiszabható bírságot. Ekkora büntetést -- ha a törvény nem is szólt róla -- még sohasem alkalmaztak. A leendő szabály védi a céget, egyúttal irányt ad a jogalkalmazónak a marasztalási összeg meghatározásában. Elképzelhető, hogy az új passzus a bírságok emelkedését vonja maga után.



A szakértő és a versenytanács érdemi bírságról kialakított álláspontja ugyanabban az ügyben -- akár jelentősen is -- eltérhet egymástól. A szakértő és a testület azonos szempontokat vesz figyelembe az elbírálás során, az utóbbi azonban az évek során felhalmozott ügyismeret, egymásra épülő döntési gyakorlat birtokában határoz. Erről Bodócsi András versenytanácstag tájékoztatta a Világgazdaságot.



Kifejtette: a bíróságot sem befolyásolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott összeg. Sőt, az igazságszolgáltató fórum nemegyszer ennél kisebb büntetést is elegendőnek ítél a piac jogsértő részvevőivel szemben. Így különösen figyelemreméltó, hogy mostanában mind kevesebb a bírságcsökkentő bírósági határozatok száma.



Emlékezetes: nemrég gyógyszerárügyben a szakértői javaslatnál jóval kisebb összegben marasztalták el a kartellezőket. Az is igaz, hogy a közvélemény gyakran alacsonynak tartja a versenyszabályokat megszegők büntetését. Bodócsi elmondta: a törvény széles körű vizsgálódást enged a versenyügyek elbírálóinak, akik az eset összes körülményeire tekintettel döntenek.



Több szempontot mérlegelnek, amíg -- a korábbi ügyekre is építve -- meghatározzák a büntetés összegét. Így fontos annak felmérése, hogy az adott magatartás mennyiben veszélyezteti a versenyt. Egy kartellmegállapodás például általában súlyosabb következményekkel járhat a piacon, mint egy hamis reklám. Ugyancsak sokat nyomhat a latban a fogyasztói érdeksérelmek mértéke és köre csakúgy, mint a cselekmény időtartama. Ha a jogszabály nem is követeli meg, figyelembe veszik, hogy a jogsértés által milyen előnyhöz jutott, illetve juthatott volna a cég. Az sem közömbös, hogy új, piacra lépő, vagy régi vállalkozásról van-e szó. Az utóbbi magatartása szigorúbb megítélés alá esik. Nagyobb bírságra számíthat az a cég is, amely elkövetett már jogsértést. Eddig 1994-ben volt -- alapvetően a kartellügyek kapcsán -- a legmagasabb a bírságok összege: meghaladta a 620 millió forintot. Egy esztendővel később majdnem 600 millió forintot tettek ki a -- főként a csomagküldő szolgálatok előidézte fogyasztói megtévesztések miatt -- megugrott büntetések.



A bíróság az utóbbi időkig olykor elnézőbb volt a versenyhivatalnál. Ennek oka sokszor az eljárások elhúzódása, amikor az idő múlása is enyhít már a cselekmény súlyán. Egy cégnek például a -- kilenc évvel ezelőtti magatartása miatt kirótt -- 34 millió forintos versenytanácsi bírság helyett végül is csak 3 milliót kellett megfizetnie. Bodócsi András úgy emlékszik: az igazságszolgáltató fórum mindössze egyszer -- egy csomagküldő szolgálat esetében -- hozott a GVH-nál szigorúbb ítéletet. Napjainkban azonban mindinkább közelít egymáshoz a versenytanács és a bíróság bírságkiszabási gyakorlata.

Közelít a versenytanács és a bíróság gyakorlata A szakértő, a versenytanács és a bíróság egyaránt eltérhet a jogsértés súlyosságának megítélésében és a bírság kiszabásában. Manapság azonban közelít egymáshoz a versenyhivatali és a bírósági gyakorlat. A bírság maximális összegének várható törvényi rögzítése emelheti a büntetéseket. Kende Katalin-->