Gyenge bankrendszer

A legveszélyesebb válsághelyzet az idén tavasszal alakult ki, amikor a legtekintélyesebb állami hitelintézet, a Román Kerkeskedelmi Bank (BCR) került nehéz helyzetbe azáltal, hogy fizetésképtelenségének híresztelése nyomán pénztárai ellen megindult a betétesek inváziója. Az intézménynek sikerült hamarosan elhárítania a válságot, anélkül, hogy a jegybanknak be kellett volna avatkoznia a folyamatba.



A BCR válsága után az országos befektetési alap (FNI) csődje rengette meg Romániát, melyet immár nem lehetett elkerülni. A körülbelül 160 millió dollárt kezelő hálózatban mintegy 300 ezer kisbefektető pénze veszett oda, vezetője külföldre menekült, az értékpapír-felügyeleti tanács (CNVM) elnökét letartóztatták. Azóta is folyamatban van annak kivizsgálása, hogy a CEC-nek, azaz az országos letéti és takarékpénztárnak mekkora a felelőssége a csődhelyzetért, ugyanis az garantálta az FNI biztonságát.



Mind ez idáig tisztázatlan volt az úgynevezett népbankok helyzete, melyek lényegében nem bankként, hanem hitelszövetkezetként működtek. Számuk meghaladta az ezret, és mostanáig senki nem tartotta őket felügyelet alatt, a garanciaalap nem biztosította ezek betéteit. Hozzávetőleg 186 millió dollárnak megfelelő összeget kezelnek. A kormányzat nyomására a jegybank felszólította ezeket az intézeteket, váljanak valódi bankokká, vagy kérjék felszámolásukat. Mivel a jelenlegi szabály szerint egy bank létrehozásához minimum 9,3 millió dollárra van szükség, valószínűleg nagyon kevésnek sikerül majd ilyen formában tovább tevékenykednie.



Az utóbbi időben a jegybanknak igen sok dolga akadt a többi hitelintézet körül is. Nemrég megpróbálta visszavonni a Columna Bank működési engedélyét, ez egyelőre nem valósult meg, de már 1997 óta korlátozza az intézet tevékenységét. A garanciaalap megkezdte a Bankcoop betéteseinek kártérítését. A Dacia Felix Bank többéves krízis után próbál lábra állni, miután fő hitelezői, a CEC és a jegybank nem tudta elérni felszámolását. Egyetlen év leforgása alatt három román magánbank vált fizetésképtelenné, legutóbb a Nemzetközi Felekezeti Bank (BIR), mely 1994-ben létesült. Ennek betétesei is a garancialaptól kapják majd vissza pénzüket. Ezt az alapot a még jól működő hitelintézetek adják össze, ezeket a jegybank felszólította, hogy növeljék hozzájárulásuk mértékét, hiszen nagyon sok a törlesztenivaló.



Jelenleg folyamatban van a mezőgazdasági bank (BA) privatizálása, mely iránt a Görög Mezőgazdasági Bank és a holland Rabobank egyik érdekeltsége érdeklődik. Köztudott, hogy 150-200 millió dolláros újratőkésítésre lenne szükség a bank talpra állításához. Az utóbbi néhány hónap alatt privatizálták a Román Fejlesztési Bankot (BRD) és a postabankot (Bankpost). Az utóbbit a General Electric Capital vásárolta meg, és tovább is adta a Greek EFG Eurobanknak. A Hungarian General Electric Capital ugyancsak görög beruházónak, a Piraeus Banknak adta el a Pater Bankot. Szintén görög intézet, az Alpha Bank Group szerezte meg a Bukarest Bankot.



A görög cégek mellett török beruházók is érkeztek a román bankrendszerbe. A Török--Román Bank immár 18 kirendeltséggel rendelkezik, jelen van a Demirbank, a Robank és a United Garanti Bank International is. A török Finansbank az idén többségi részvényes lett a román ipari és kereskedelmi hitelbankban.

Görög és török befektetők Romániában Meglehetősen gyenge lábakon áll a romániai bankrendszer -- derül ki a Thomson Financial Bankwatch cég átfogó elemzéséből. A külföldi pénzintézetek közül elsősorban a görök és török bankok szereztek pozíciót az országban. Máthé Éva-->