BUX 51,492.55
+0.33%
BUMIX 4,153.09
-0.13%
CETOP20 2,361.1
0.00%
OTP 17,175
+0.20%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
-0.33%
0.00%
-2.00%
ZWACK 16,400
-0.61%
0.00%
ANY 1,530
0.00%
RABA 1,280
-0.78%
0.00%
+0.60%
+1.80%
+1.63%
OPUS 214.5
+0.47%
+2.31%
-0.24%
-0.51%
-0.12%
OTT1 149.2
0.00%
+0.45%
MOL 2,644
+0.92%
-1.69%
ALTEO 2,150
+0.47%
0.00%
+0.42%
EHEP 1,510
-1.95%
0.00%
+0.62%
MKB 1,972
0.00%
-1.76%
-0.12%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
-0.51%
+10.87%
0.00%
-0.67%
0.00%
-3.85%
NUTEX 15.18
+1.47%
GOPD 12,700
+5.83%
OXOTH 4,600
+3.93%
-1.92%
NAP 1,099
+3.78%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Most jön a neheze

A jövő őszi választások dacára meglepően szigorú költségvetést terjesztett az alsóház elé a lengyel kormány. Elemzők szerint azonban a tervezet aligha éli túl a kabinet mögött álló és súlyos népszerűségi problémákkal küszködő Szolidaritás-frakció beavatkozásait.

A november 15-i végső határidőre éppen összehozott tervezet a pénzügyminiszter által eredetileg javasolt 1,6 százalékos GDP-arányos deficittel számol, szemben az ez évre várt 2,3 százalékossal. A költségvetési kiadásokat 182,2575 milliárd, a bevételeit pedig 160,5105 milliárd zlotyra tervezték (1 zloty = 67 forint). A javaslat 6,6 százalékos tizenkét havi inflációt vett alapul, az idei év végére várt 9 százalékkal szemben. A hazai össztermék tekintetében a tervezők 5,1 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számoltak az ez évre várt 5 százalék után. Az ipari termelés növekedésére 8,3 százalékos irányszámot vettek alapul a varsói pénzügyminisztérium tervezői, akik szerint a fizetési mérleg hiánya 2001 végére a GDP 6,7 százalékára süllyed a most december végére várt mintegy 7 százalékkal szemben.

A makrogazdasági mutatók megegyeznek azokkal, amelyeket egy héttel ezelőtt Jaroslaw Bauc pénzügyminiszter vázolt fel, és amelyeket pénzügyi elemzők reálisnak minősítettek. A kormány megítélése szerint a tervezet a "fiskális felelősségtudatra" és az állami pénzügyek "stabilitására" irányuló szándékot tükröz, ennyiben nem tekinthető választási költségvetésnek. Az előirányzatoknak a kabinet szerint hozzá kellene járulniuk a nagyarányú munkanélküliség mérsékléséhez, a leromlott közlekedési és a gyengélkedő oktatási szektor korszerűsítéséhez.

Az alkotmány értelmében a parlamentnek négy hónapja van a tegnap előterjesztett költségvetés elfogadására, amelynek aláírásáról az államfőnek hétnapi mérlegelés után kell döntenie. A parlamenti vitára megszabott határidő ez alkalommal valóban szűknek bizonyulhat. A kormánynak, illetve a mögötte álló parlamenti Szolidaritás-blokknak ugyanis nincs parlamenti többsége. A pártszövetséget magát is súlyos elvi ellentétek szabdalják, többek között költségvetési kérdésekben is. A legerősebb ellenzéki erőt képviselő -- posztkommunistának minősített -- baloldali formáció a szociális kiadások növelését sürgeti. A jobboldali kormányból néhány hónapja kivált Szabadság Unió viszont fokozottabb szigort követel a kiadási tételek meghatározásában.

Ha a költségvetés benyújtásától számított négy hónapon belül azt nem terjesztik az elnök elé aláírásra, az államfő 14 napon belül döntést hozhat a parlament hivatali idejének lerövidítéséről, új választások kiírásáról. A büdzsé elfogadását ennyiben Jerzy Buzek kisebbségi kormánya számára próbakőnek tekintik.

Szigorú lengyel költségvetés A jövő őszi választások dacára meglepően szigorú költségvetést terjesztett az alsóház elé a lengyel kormány. Elemzők szerint azonban a tervezet aligha éli túl a kabinet mögött álló és súlyos népszerűségi problémákkal küszködő Szolidaritás-frakció beavatkozásait. VG-összeállítás-->

Kapcsolódó cikkek