Jönnek a magánnyugdíjpénztárak

Amerikai mintára nyugdíjalapok bevezetését tervezi a szövetségi pénzügyminisztérium a közelmúltban megszavazott nyugdíjreform folytatásaként. Előterjesztés-tervezetéből kitűnik, hogy alapvetően változtatni akar a vállalati nyugdíjpénztárak rendszerén -- számol be az általa megszerzett dokumentumokra hivatkozva a Handelsblatt.
A 2002-re kidolgozandó tervezetet a szakszervezetek ellenzik. A minisztérium elképzelése szerint az angolszász jellegű nyugdíjalap támogatandó befektetési forma, ezzel szemben a nyugdíjpénztár és a közvetlen biztosítás klasszikus formái csak akkor élvezhetnek állami támogatást, ha a nekik fizetett járulékok után a tb-járulékot is ki kell fizetni.
Eddig ezek a formák bizonyos esetekben tb-járuléktól mentesek voltak. Az üzemi nyugdíj másik két formája (a támogatási pénztár és a közvetlen hozzájárulás általában nem támogatandó, mert a belőlük képzett tőke után nem kell tb-járulékot fizetni).
Az új elképzelések azt a félelmet tükrözik, amelyet a kormány amiatt érez, hogy milliárdos bevételektől esik el, ha sokan fizetnek be tb-járulékkal nem terhelt, államilag támogatott üzemi nyugdíjalapokba. A kormány azonban azért adta fel az ilyen alapokkal szembeni ellenállását, mert az Európai Bizottság olyan irányelv kiadására készül, amely szerint az angolszász típusú üzemi alapokat Európa-szerte be kell vezetni. A nyugdíjalapok "európai mintájú lehetőséget adnak az üzemi nyugellátás továbbfejlesztésére".
A pénzügyminisztérium elképzelése szerint a nyugdíjalapi befizetéseket adózott és tb-járadékkal terhelt jövedelmekből kell fizetni. A tervezett magánnyugdíjhoz hasonlóan a munkavállalók lehetőséget kapnak rá, hogy az év végén jövedelmük 4 százalékát különkiadásként levonják az adóból. A nyugdíjalapok egyéni számláin felhalmozódott összegeket csak 60 éven felül, folyó nyugdíjként lehet kifizetni. Nyugdíjalapokat a tervek szerint csak professzionális pénzintézetek kezelhetnének, amelyeket külön biztosítanának fizetésképtelenség ellen.