Túl sok magyar adókedvezmény

Magyarországon továbbra is többnyire az állami támogatási rendszer ellenőrzésén kívül marad a költségvetési támogatás, és jelentős mértékű adókedvezmények odaítélésére kerül sor -- rótta fel az Európai Bizottság verseny-főigazgatóságának a jelölt országokról készült jelentése. Külön is kiemelte, hogy ez utóbbi kapcsán nem tévesztették szem elől az autógyártásban alkalmazott gyakorlatot sem.
Monti kilátásba helyezte, hogy az idei év második felében részletes elemzésben értékeli majd a helyzetet a jelölt országokban. Ennek megállapításaitól is függhet, vajon az Európai Bizottság végül késznek mutatkozik-e a téma ideiglenes félretételének ajánlására a csatlakozási tárgyalásokon. "Láthatóan elérkezettnek érezték az időt arra, hogy össztüzet nyissanak a még létező gyakorlatokra" -. jegyezte meg egy kelet-európai diplomata.

A jelentés emlékeztet, hogy a versenyjog az EU-s egységes piac működésének meghatározó eleme. Fontos összetevőjének számít a szükséges jogi keretek megteremtése, a végrehajtáshoz elengedhetetlen adminisztratív kapacitás biztosítása és végül az elvárásoknak a gyakorlatba való egyértelmű átültetése.
Monti külön is lényegesnek érezte hangsúlyozni, hogy az EU-piacon hovatovább már konszolidálódó egységes versenyjogi kultúra gyökeret eresztése szintén kulcsfontosságú elvárás a jelöltek felé. Ennyiből nem is lesz elég csupán a joganyagnak a csatlakozás idejére történő átültetését demonstrálni: a tényleges alkalmazását, egyfajta "begyakorlását" is számon kérik majd, ennek szavatolása nélkül ugyanis komolyan megkérdőjeleződhet az egységes piaci versenynek kitett nemzeti vállalatok túlélési esélye, illetve nehezen feldolgozható disszonanciák jelenhetnek meg az EU-piac egészének a működésében -. mutatott rá a biztos.
Voltaképpen ez utóbbi alapján kifogásol bizonyos jelenségeket a jelentés is. Egyfelől elismeri, hogy a kartellellenes rezsimnél a legtöbb tagjelölt komoly haladást ért el, mi több, sok esetben -. így Magyarországon is -. bizonyos előrelépés regisztrálható az állami támogatás jogi kereteit és intézményi hátterét tekintve is. Másfelől azonban felhánytorgatja, hogy a tényleges alkalmazásban még komoly elmaradások vannak, jóllehet EU-megítélés szerint ez nem csupán a mind közelebb kerülő tagság szempontjából zavaró, hanem úgymond a társulási megállapodásban foglaltaknak is ellentmond. Ez utóbbi ugyanis kilátásba helyezi, hogy elviekben már a megállapodás 1994-es életbelépésétől, a gyakorlatban pedig ötéves türelmi idő után a társult ország törvényen kívül helyezi a versenyt torzító állami támogatásokat, illetve lefektetik a versenypolitika végrehajtási szervezeti szabályait, és a közösségi elvekkel összhangban álló rendszert működtetnek a hazai gyakorlatban.
Különösen nagy szálka a brüsszeliek szemében a külföldi nagybefektetőknek még közelmúltban is felajánlott jelentős adókedvezmények gyakorlata (ennek kapcsán jegyezte meg Monti, hogy ezt főként annak fényében nem tudják megemészteni, hogy az EU-n belül éppen az ilyen támogatási formák leépítése ma az első számú cél), valamint az elvárt monitoring hiánya. (Elviekben egy tagjelölt kormányának be kellene jelentenie a nemzeti gazdasági versenyhivatalnak, valahányszor állami segélyt szándékozik nyújtani, és Brüsszel szerint az volna ideális, ha az utóbbi aztán minderről már most tájékoztatná a brüsszeli versenyjogi hatóságokat is.) A magyar kormány jelenleg elviekben is problematikusnak tartja a társulási szerződés olyan olvasatát, amely szerint már a taggá válás előtt az EU-jogszabályok teljes körű átvétele alapján kellene eljárni. Ez utóbbit 1998 júniusa óta jogi oldalról is megkérdőjelezi a magyar Alkotmánybíróság, amely hatályon kívül helyezte az EU--magyar Társulási Tanács részben ezt célzó 1996-os végrehajtási határozatát -- azon az alapon, hogy nem tekinthető az EU-jog kötelezőnek a gyakorlatban mindaddig, amíg nem válik ténylegesen is a magyar belső jog részévé (azaz ténylegesen a csatlakozás hatálybalépéséig). E téren Magyarországon azóta is hiányzik a társulási megállapodásban foglaltak végrehajtásának teljes körű jogi háttere.
Hasonló problémák a többi tagjelölt esetében is fellelhetők; Lengyelország például esetenként több évtizedes adómentességet is szavatolt a különleges gazdasági övezetekben beruházó külföldi cégeknek. Monti most mindezek fényében érezte fontosnak megejteni "figyelmeztető lövését". Amihez láthatóan határidő is járult, kilátásba helyezve, hogy ha az év közepéig nem történik érezhető változás a tagjelölteknél, úgy az őszi újabb jelentés sem javasol majd zöld utat a versenyjogi fejezet lezárásához.