Külföldiek a hazai ingatlanpiacon

Az utóbbi három évben nem változott lényegesen a külföldiek ingatlanvásárlásának tendenciája -- derül ki az adásvételt engedélyező közigazgatási hivatalok adataiból. Míg 1999-ben összesen 8352 engedélyt adtak ki a hivatalok külföldi állampolgároknak, és csupán 118-at utasítottak el, tavaly 7642 ingatlan tulajdonjogát szerezték meg külföldiek, viszont 242 kérelmet utasítottak el, ebből 177-et Budapesten -- tudtuk meg a Belügyminisztériumtól (BM).
A külhoni vásárlók többsége német, osztrák és román, de még Ausztráliából, Kanadából, Peruból, Finnországból, valamint Írországból és Ukrajnából is érkeznek hazánkba ilyen szándékkal. A megvásárolt ingatlanok értéke a néhány százezer forinttól kezdve a több 10 millióig terjed, de átlagosan 4-5 millió forintot költenek erre a célra.
Az elmúlt évben kirívóan nagy értékű ingatlant nem vettek hazánkban külföldiek -- tudtuk meg a közigazgatási hivataloktól. Így az összesített adatok szerint a négymillió forintos átlagárral számolva körülbelül 30-40 milliárd forintra tehető az az összeg, amennyit magyarországi ingatlanvásárlásra költöttek a külföldiek tavaly.
A közigazgatási hivatalok adatai szerint a legtöbb házat, lakást, tanyát, illetve üdülőt Budapesten, illetve Somogy megyében vették meg, ezt követi Zala, Győr-Moson-Sopron, Pest és Vas megye. Az ország északi és keleti megyéiben nem jelentős a külföldiek vásárlási kedve. A legkevesebb ügyletet Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében kötötték. Az ingatlanvásárlási szándék természetesen eltérő, attól függően, hogy az ország mely részéről van szó. A korábbi tapasztalatokkal szemben újdonság, hogy egyre több külföldi keres és vásárol a Balatontól 10-15 kilométerre fekvő kisebb falvakban, háttértelepüléseken régi parasztházat, nyaralót -- közölte érdeklődésünkre Hóbor Erzsébet, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Ugyanezt figyelték meg Somogy megyében is, ahol többen vásároltak a Balaton hátterében (240), mint közvetlenül a tóparton (220) -- tudtuk meg Faludi Imre hivatalvezetőtől.
Gyakori a régi parasztházak korhű, igényes helyreállítása, de arra is van példa, hogy az épületet lebontják, s helyette újat építenek -- mondta Németh Éva, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Hozzátette: vannak, akik letelepedési szándékkal vásárolnak, de a legtöbb német és osztrák pihenési céllal, valamint a magyarokkal fennálló baráti kapcsolatok miatt kíván tulajdonjogot szerezni.
Pest megyében a németek után (111) a románok (97) vettek a legtöbb ingatlant tavaly. A legtöbben, összesen 200 külföldi vett lakóházat udvarral, továbbá 30 üdülőt és 23 tanyát adtak el a megyében -- mondta a Világgazdaságnak Petrik János, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője.
Budapesten a II., a XI., a XII. kerület, valamint a belváros a legkeresettebb a külföldiek körében, a külváros iránt viszont egyáltalán nem érdeklődnek -- tudtuk meg Grespik Lászlótól, a Budapesti Közigazgatási Hivatal vezetőjétől. A fővárosban sok magyar nemzetiségű, illetve magyar gyökerekkel rendelkező kíván ingatlant vásárolni. Az sem ritka, hogy egy Budapesten működő külföldi cég vezetője számára vásárolnak lakást, vagyis ez még mindig igen jó befektetés -- véli Grespik László. A kérelmek elutasítására általában azért kerül sor, mert gyakran termőföldnek minősülő zártkerti ingatlanok, illetve védett természeti területen lévő építmények tulajdonjogát kívánták megszerezni a külföldiek. Más esetekben az ingatlanszerző állampolgársága szerinti országgal való viszonosság hiánya, rendezetlen tulajdonjogi állapot, illetve a devizafedezet hiánya volt az elutasítás indoka.
Az elutasított kérelmek aránya Budapesten a legnagyobb, tavaly messze meghaladta a 10 százalékot. Az elutasítottak közel egyharmada megtámadta a határozatot. Eddig a bíróság első fokon minden ügyben a kérelmező javára döntött, de még hosszú jogi procedúrára van kilátás. Grespik László, mint ismeretes, általában közérdekre hivatkozva utasítja el a kérelmeket. A hivatalvezető szerint elegendő a külföldiek 2-3 százalékos jelenléte ahhoz, hogy az árfelhajtó hatással legyen a hazai ingatlanpiacra. A fővárosi hivatal más indokokra is hivatkozik, például akkor is elutasítja a kérelmet, ha a vásárolni szándékozó külföldinek már van magyarországi ingatlana. Szintén nagy problémát jelent, hogy az ingatlan vételárának devizából forintra történő átváltását nem az eredeti banki bizonylattal, hanem csak egy levéllel igazolják, ami nem elegendő.