Új növények a homokon

A Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyére kiterjedő Homok-hátságon igen gyenge a talaj, ezért a termésátlagok az szokásosnál jóval kisebbek, s persze a jövedelem is jóval alacsonyabb. Az EU-csatlakozás várhatóan tovább szűkítené az itt élők lehetőségeit, hiszen a gazdaságtalan termeléssel fel kellene hagyni, mármint ha továbbra is ragaszkodnának a hagyományos növények termesztéséhez. Ezt felismerve hirdette meg az agrártárca a Homok-hátság 2001 célprogramot. Ezt a minisztérium vidékfejlesztési célelőirányzatából finanszírozzák. Nagy Lászlóné, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara titkárhelyettese jó lehetőségnek tartja a programot, amely új növények elterjesztését támogatja.
Március 5-éig lehet jelentkezni a programra, amelynek első lépcsőjében ugyan csak 20, egyenként 0,5-1 hektáros mintaterület "felélesztése" kezdődhet meg, ám a cél, hogy tömegesen terjesszenek el új növényeket vagy eljárásokat. A program nem a termelést szubvencionálja; a hektáronkénti 10-30 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás olyan technikai jellegű pluszkiadásokat fedez, mint az uniós normáknak megfelelő adatrögzítés. Biztosítják a vetőmagot, előírják a technológiát, szerveznek képzést, s ha kell, szaktanácsadást is adnak. Mindennek fejében mindenre kiterjedő termelési naplót várnak el, hogy megállapíthassák a pontos költségeket. A térségi adottságok miatt az állattartást megalapozó gyepgazdálkodást és takarmánynövények termesztését vették a programba. Emellett kísérleteznének új, rezisztens csemegeszőlő-fajtákkal, szezámmaggal, földimogyoróval. A szántóföldi kultúrákat homoki bab, bodza, csicseriborsó vagy amaránt termesztésével tervezik megújítani.
Vnnak olyan növények, amelyek igen jó hatásfokkal termeszthetők ezen a gyenge adottságú területen is -- nyilatkozta a Világgazdaságnak a kérdés szakértőjeként ismert Bagi Béla, akinek cége, a Klorofill Bt. már sikeresen kísérletezik az amaránttal. Hektáronként 1,5-4,5 tonnát hoz, a termés kilónként 100 forintos nettó áron szerződéssel biztosított piacra garantáltan értékesíthető. Egyelőre hazánkban alig 50 hektáron foglalkoznak vele, ám az exportigény egyre élénkül. Ugyanilyen föllendülést várnak a Magyarországon a két világháború közti időszakban egyébként már bevezetett csicseriborsó termesztésétől is. Ez 2,4-3,6 tonnát hoz hektáronként, s a termés a szárazborsónál legalább 20 százalékkal drágábban adható el.