Veszélyben a stabilitás
Bülent Ecevit miniszterelnök tegnap fél óra elteltével kirohant a török nemzetbiztonsági tanács üléséről, ahol a köztársasági elnök -- mint mondotta -- "az állam hagyományaival és az udvariassági szabályokkal összeegyeztethetetlen módon" kioktatta őt. A 75 éves kormányfő ugyan hozzátette, hogy a vitát a gazdaságon kívüli térben kell megoldani, elemzők szerint azonban egyértelműen súlyos, pénzügyi vonzatokkal járó válság alakult ki.
A hírre a részvények 16 százalékkal estek, a kereskedelmi bankoknak pedig 4,7 milliárd dollárt kellett a jegybanktól venniük, hogy ki tudják elégíteni a pánikszerű vásárlások nyomán támadt hatalmas keresletet. A Reuters szerint ekkora összegű pénzmenekítésre az emlékezetes novemberi piaci megrázkódtatások idején sem volt példa, amikor az IMF kényszerült gyors, az összeomlást elhárító beavatkozásra. A mostanai helyzetet súlyosbítja, hogy nagy összegű államkötvénytételeket kell visszavásárolni a következő napokban, ennek finanszírozására pedig újabb papírokat kellene a piacon elhelyezni. A terjedő bizalmatlanság miatt azonban a hozamok meredeken emelkedtek, és egy időre 108 százalékos szintre szöktek, mielőtt megállapodtak volna 85 százalékon.
A Reuters szerint Törökországnak talán soha nem lett volna nagyobb szüksége stabilitásra, mint most. Az IMF általi, tavaly novemberi (dollárban) tízmilliárdnyi forrásjuttatás ellenében vállalt gazdasági program újabb fontos szakaszát kellene elkezdeni. A sokáig évi 100 százalék körüli infláció legutóbb már csak 36 százalékon állt, ha azonban a rögzített árfolyamon megint lecsapolják a jegybank dollárkészleteit, és a török líra meredeken esni kezd, akkor az árstabilitás ismét veszélybe kerül.
A helyzetet jellemezve a HSBC egyik elemzője kijelentette, hogy Törökország visszajutott oda, ahol novemberben volt. A válságot azonban ez alkalommal kiegészíti egy súlyos, a hatalom csúcsán kipattant politikai konfliktus. Az államfő, Ahmet Necder Sezer a korrupcióellenes kampányban való lazaságokkal vádolja a kormányt, amelynek rendeleteit többször is visszautasította, mégpedig alkotmányossági aggályokra hivatkozva, illetve parlament általi törvényi szabályozást kérve.


