Előzetes adatok szerint áprilisban 17 millió euró deficit halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben. Ez mintegy 80 millió euróval jobb eredmény, mint amit a piac várt, azonban 38 millióval rosszabb, mint a tavaly áprilisi egyenleg.
A tizenkét hónappal ezelőttinél kedvezőtlenebb mérleg annak ellenére alakult ki, hogy az árumérleg -- ez évben már harmadszor -- a tavalyinál kisebb hiányt produkált, és a szolgáltatások soron is mintegy 64 millió euróval nagyobb többlet keletkezett, mint 2000 azonos időszakában. A nagyobb deficitért a folyó mérleg harmadik fontos eleme, a jövedelemegyenleg nagymértékű romlása a felelős. Ezen a soron a tavalyinál 140 millióval nagyobb, 258 millió eurós hiányt regisztrált a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy áprilisban váratlanul megugrott a nem adósság típusú jövedelmek külföldre utalása. Ez minden bizonnyal a külföldi tőke által Magyarországon megtermelt nyereség hazautalásának tudható be.
A profitrepatriálásnak korábban jól meghatározható szezonalitása volt: egy kisebb tőkemennyiség júniusban, majd a legnagyobb rész decemberben hagyta el az országot -- emlékeztet Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. Tavaly ez a trend teljesen szétesett, és a decemberi "kirohanás" elmaradása után egyértelművé vált, hogy a kitermelt nyereség hazautalása teljesen kiszámíthatatlan, véletlenszerű esemény lett. Zsoldos úgy véli, hogy a mostani nagyobb jövedelemkivonás sem egy folyamat kezdete, hanem egyszeri jelenség. Akár az sem elképzelhetetlen, hogy néhány cég többéves profitjának hazautalásáról van szó -- mondja az elemző.
A folyó mérleg többi elemének kedvező alakulása miatt a szakértők egyértelműen kedvezőnek ítélik az összképet. Az árukivitel növekedési üteme áprilisban majdnem 2 százalékkal nőtt dinamikusabban, mint a behozatal; és az év első harmadában összességében szintén van 1 százalék "előnye" az exportnak. Egyelőre Nyugat-Európában is inkább csak a konjunktúraindexekben jelentkeznek a lassulás jelei, ezért érthető, hogy nincs romlás az árumérlegben -- mondja Zsoldos, aki ugyanakkor arra számít, hogy az év vége felé romlik a mérleg.
Jelenleg a folyó mérleg hiánya megegyezik a tavalyi időarányossal, és bár az elemzők többsége a következő nyolc hónapban jelentősebb romlást vár, senki sem számít drámai változásra a külső egyensúlyban. Detrekői László, a CIB Bank makroelemzője 2,2 milliárd eurós hiányra számít. Szerinte az idén is a profitkivitel mértéke lehet az a bizonytalansági tényező, ami az előrejelzéseket esetleg boríthatja. Szintén 2,2 milliárd euróra vitte le előrejelzését Zsoldos, aki szerint a tendenciák alapján szinte teljesen bizonyos, hogy az idén az élénkítő gazdaságpolitika ellenére sem kell a fizetési mérleg "elszaladására" számítani.
Az utóbbi napok kedvező makroadatai esetleg egy ponton üthetnek vissza kedvezőtlenül -- véli Detrekői. A devizaliberalizációról szóló hírekkel együtt esetleg elindulhat egy realizálás a forintpiacon jelen lévő spekulánsok között, ami nagy kilengéseket, esetleg árfolyamesést is okozhat. Erre a forgatókönyvre azonban egyelőre az elemző sem lát nagy esélyt.