A módosult zálogjogi szabályozás érvényesüléséhez szükség volt a csődtörvény bizonyos passzusainak megváltoztatására is. Az új, a hitelezők helyzetét könnyítő szabályok -- a zálogjogi rendelkezésekhez hasonlóan -- szeptember elsejétől élnek.
Lényeges változás, hogy a zálogjog kedvező kielégítési lehetőségét korlátozó hat hónapos határidő megszűnik. Jelenleg ugyanis a zálogjoggal, óvadékkal fedezett követeléseket csak akkor lehet a felszámolás költségeit követő második helyen kielégíteni, ha a biztosítékot az eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték. A jogbizonytalanságot okozó időkorlát feloldásával egyidejűleg a törvény gondoskodik az esetleges visszaélések megakadályozásáról, kimondva, hogy a kedvező rangsor csak olyan zálogszerződésekre érvényes, amelyeknél -- feltételezve azok fedezetelvonó jellegét -- sem rosszhiszeműség, sem ingyenesség nem vélelmezhető.
A hosszú távú hitelezés -- különösen a lakásfinanszírozás -- szempontjából nagy jelentősége van annak a szabálynak, amely lehetővé teszi, hogy a felszámolási eljárás megindítását legalább egy évvel megelőzően létesített zálogjoggal, vagy óvadékkal terhelt vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételár legfeljebb 50 százaléka az ilyen követelés fedezetéül szolgálhasson. Ennek az összegnek az erejéig kizárólag a zálogjoggal biztosított követelések elégíthetők ki, vagyis megelőzik a rangsorban a felszámolás költségeit is.
A gazdaságpolitikai szempontból -- törvényileg is megfogalmazottan -- támogatott kis- és mikrovállalkozások ugyancsak kedvezőbb kielégítési besorolást kapnak a módosult szabályozásban: a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységéből eredő -- ugyancsak kedvezményezett -- követeléseivel egy sorban nyerhetnek kielégítést.
Mint azt a Világgazdaság korábban megírta: szeptember 1-jétől az állam százezer forintra egészíti ki egyszerűsített felszámolások esetén a felszámolói fizetséget, így gondoskodván a felszámolói díjkiegészítési alap feltöltéséről.