Mint lapunk arról korábban többször is hírt adott, néhány magánszemély több mint két éve kérte a városházától az 1914-ben megvásárolt székesfővárosi kötvényeik kifizetését. A fővárosi önkormányzat azzal érvelt, hogy nem jogutódja Budapest székesfővárosnak. Az volt a vélemény, hogy a tartozásokat a magyar államnak kell megfizetnie. Az állam szerint viszont a kötvényekért a felelősség a kibocsátót terheli.
Idővel nőtt a fellépő kötvényesek száma, jelenleg több mint tíz per folyik. A korábbi perben, amelyben már ítélet született, az elsőfokú bíróság összesen több mint 1300 angol fontnak vagy 16 ezer holland guldennek megfelelő forintot ítélt meg az öt felperesnek. A döntés szerint a két alperes, a magyar állam és a fővárosi önkormányzat közül az utóbbi tartozik helytállási kötelezettséggel mint Budapest székesfőváros jogutódja. A bíróság ugyanakkor -- elévülésre hivatkozva -- elutasította a felperesek szelvénykövetelését, és nem tartotta alaposnak az 1927-es aranykötvény kifizetésével kapcsolatos igényt sem, mondván, hogy a már nem létező USA-érmére vonatkozó teljesítés lehetetlenné vált.
A tegnapi ítélet szóbeli indoklása szerint viszont a bíróság az alperesek -- az állam és a főváros -- jogi álláspontját osztotta. Egyrészt elfogadta a követelések elévülésével kapcsolatos érveket. A rendkívül bonyolult jogi helyzetet áttekintve a bíróság úgy ítélte meg, hogy az 1914-es kötvényekkel kapcsolatos igényüket 1988--1993 között jelenthették volna be azok, akik korábban nem kapták meg pénzüket. Lapunk úgy tudja, hogy 1944-ig voltak kifizetések, illetve a háború után a külföldre távozott kötvényesek -- államközi egyezmények kapcsán -- kaptak kártérítést. A bíróság emellett tegnap elfogadta azt az érvelést is, miszerint a jelenlegi önkormányzat nem jogutódja Budapest székesfővárosnak.
Az egymásnak ellentmondó, jogbizonytalanságot tükröző elsőfokú ítéletek miatt nagy várakozás előzi meg a mai tárgyalást: ma kerül ugyanis másodfokon a Fővárosi Bíróság elé az a per, amelyet a kötvényesek nyertek, a főváros pedig elvesztett.
Az elsőfokú ítélet egy része ellen egyébként a korábbi pernyertesek is fellebbeztek. Jogi képviselőjük, Patay Géza szerint ugyanis a soha ki nem bocsátott szelvények nem évülhetnek el. Ami tehát az 1927-es, aranydollár-alapú kötvényeket illeti, az arany megtartja értékét. Ha az érme már nincs is hivatalos forgalomban, ez nem jelenti azt, hogy az értéke ne élne.