Mentelmi ügyek a t. Házban

Az elmúlt ciklus egyik lesújtó "eredménye": minden korábbinál súlyosabb bűncselekményekkel vádoltak-vádolnak parlamenti képviselőket. Míg a Ház első nyolc évében a legkomolyabb ügynek a csalás, a befolyással üzérkedés és a hamis tanúzásra való felhívás mutatkozott, addig most a statisztikát már több hűtlen kezelés, csalás, vesztegetés és számos, gazdálkodással öszszefüggő eset, így törzstőkecsorbítás és csődbűntett is színezi. Az is igaz, hogy az elmúlt négy évben volt a "leglojálisabb" a parlament saját tagjaihoz: összesen 13 esetben született kiadatásról szóló döntés. Az első ciklusban 17 alkalommal, a másodikban 16-szor döntöttek így.

Az első ciklusban összesen 44, a másodikban 52, a legutóbbiban már 83 mentelmi megkeresés érkezett az Országgyűlés elnökéhez. A törvények szerint a mentelmi bizottság ajánlása alapján minden esetben a plénum dönt a képviselő kiadásáról, amihez a jelenlevők kétharmadának szavazata szükséges. A képviselő ellen csak ezt követően indíthatják meg az eljárást a nyomozó hatóságok. A kiadási arány az első ciklusban volt a legmagasabb: közel negyvenszázalékos, ám ekkor még a rágalmazási ügyek jelentős részében is a kiadatás mellett döntött a Ház. A később kialakult, máig élő gyakorlat az, hogy a magánvádas ügyekben - tipikusan ilyen a rágalmazás és a becsületsértés - a plénum szinte mindig fenntartja az érintett honatya mentelmi jogát. Így bár 1994-98 között még 11 ilyen jellegű esetben kiadták a képviselőket, az elmúlt ciklusban érkezett 64 magánvádas ügyben mindig fenntartó döntés született. Ez a parlamenti gyakorlat mégsem szegte kedvét azoknak, akik valamely képviselő által megsértve érezték magukat, hiszen a 64 feljelentés minden korábbinál többet jelent.

Az idei ciklusban a "pálmát" egyértelműen a kisgazda képviselők vitték el: az utóbb frakciójából kizárt Székely Zoltán és Szabadi Béla nevéhez több súlyos bűncselekmény is kapcsolódik, így vesztegetés, hűtlen kezelés és csalás. A legtöbb vád - egyaránt 20-20 - a Fidesz és az FKGP tagjait érte, előbbiek közül öt, utóbbiaknál négy esetben adta ki a parlament a képviselőket. Ugyanez az arány az MSZP-nél 9:1, a MIÉP-nél 10:1, az SZDSZ-nél 2:0, az MDF-nél 1:0. A függetlenek esetében a képet torzítja, hogy több olyan képviselő került soraikba, akiket frakciójuk éppen az ügy elindulása miatt zárt ki. (DG-TE)

Munkatársainktól