Emlékezetes, hogy a 2000-es nizzai csúcs a parlamenti helyek elosztásakor Cseh- és Magyarország esetében kettővel kevesebb mandátumot tervezett, mint amennyit a hasonló népességű jelenlegi tagállamoknak megszavazott. Magyar és cseh politikusok azóta is állhatatosan jelzik, hogy ezen a ponton módosítást kérnek majd a csatlakozási tárgyaláson, és követelésük élvezi az Európai Parlament, valamint számos tagállam támogatását.

Bizottsági források azzal magyarázzák e probléma mostani figyelmen kívül hagyását, hogy a brüsszeli testület nem bírálhat felül állam- és kormányfők által jóváhagyott közös szerződést. Tárgyalási álláspontra csakis a tagországok által szentesített közös joganyag alapján tehetnek javaslatot. Tekintve azonban, hogy a jelölt országok amúgy sem a bizottsággal, hanem a tagállamokkal tárgyalnak, mindez egyáltalán nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az adott tárgyalási fordulón továbbra is felvessék sérelmüket.

A bizottsági anyag lényegében minden pontjában a jelenleg érvényes alapszerződések, valamint a nizzai szerződésben kilátásba helyezett változások talaján állva körvonalazza a leendő EU-pozíciót. A lapunk birtokába került dokumentum több ponton is derogáció közbeiktatását tartja kívánatosnak a bővítés után. A nizzai szerződés egyes kitételei ugyanis valószínűleg csak a taggá válás után lépnek majd életbe (így a szavazati arányok új elosztása csak 2005. január 1-jétől volna esedékes), miként a parlamenti helyeken való új osztozás is csak a 2004. nyári európai választások után mandátumot kapó új parlamentre vonatkozik.

Ha viszont a mai jelöltek már 2004. január 1-jén taggá válnak, a közbeeső időre is megoldást kell kínálni. Ráadásul a szavazati súlyoknál további komplikációt jelent, hogy a Nizzában megtárgyalt táblázat huszonhét tagország mellett rögzítette a minősített többség - illetve az úgynevezett blokkoló kisebbség - szükséges küszöbszintjét. A parlamentnél szintén 27 ország mellett mérték ki a leendő 732 hely elosztását. Ha viszont kevesebb tagország van (a jelenlegi elképzelések szerint legfeljebb 25), akkor módosulhatnak az egyes tagállamokat megillető abszolút számok. Ezeknél a kérdéseknél azonban az átmeneti időszakra vonatkozó konkrét felállást akkor lehet csak meghatározni, ha már ismert, hogy pontosan hány és milyen népességű újabb ország csatlakozására lehet végül számítani.

A bizottsági papír is megerősíti az új tagországokat is megillető "biztosállítási" jogot, miként mindegyikük jogosult lesz tagot küldeni a luxembourgi Európai Bíróság testületébe, és nemzeti bankjaik elnöke természetes módon kapcsolódik majd be az Európai Központi Bank vezetőségébe is.

Fóris György - Brüsszel